Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni "tüdővész ellen védekező egyesület", 1917 - Megküzdési stratégiák a tbc ellen a hátországban
Németh Ildikó: Dr. Manninger Vilmos és a soproni „tüdővész ellen védekező ... pán, elnökségének tagjai Baán Endre13 alispán, Töpler Kálmán14 polgármester, az aljegyző, a főszámvevő és a rendőrfőkapitány voltak. Hivatalból, betöltött tisztségük alapján hívták meg tagnak a tiszti főügyészt, tiszti főorvost, a királyi tanfelügyelőt, főmérnököt, iparfelügyelőt - azaz azokat a hivatalnokokat, akiknek munkájuk folytán rálátásuk lehetett a tbc okozta társadalmi, gazdasági, közegészségügyi problémákra. A soproni Tüdőgondozó Intézet egy bérelt lakásban, az Eszterházy utca (ma: Wesselényi utca) 17. szám alatt kezdte meg működését 1913-ban. 64 négyzetméteren egy három helyiségből álló gondozóban fogadták a betegeket. A várószoba és a rendelő mellett egy felszerelt laboratórium állt rendelkezésre.15 A tüdőgondozó első orvosa dr. Steiner Miksa volt, aki másfél évtizedes működése elismeréséért 1927-ben a Belügyminisztériumtól magyar királyi egészségügyi tanácsosi címet kapott.16 Az egyesületre újabb feladatot bízott volna 1917-ben Manninger Vilmos felajánlása, aki soproni örökségét, a gyönyörű erdei tájban fekvő Waldhofot, tuberkulózisból gyógyuló gyermekek iskolája részére kínálta fel az egyletnek. Valószínűsíthető, hogy a Magyar Tuberculosis Egyesület elnökének, dr. Korányi Sándornak a hatása17 is befolyásolta döntésében Manningert. A Néptanítók Lapja a Pester Lloyd tudósítása alapján 1917-ben írta meg, hogy új erdei iskola létesül Sopronban - ekkor még egyértelműen arról szólt a rövid tudósítás, hogy a birtok „Sopron vármegyének és Sopron sz. kir. városának a tuberkulózis ellen védekező egyesülete” tulajdonába kerül. „Iskolai alapítvány. Dr. Manninger Vilmos budapesti egyetemi magántanár 150,000 koronára becsült birtokát Sopronbánfalván a soproni dispensaire-egyesületnek ajánlotta fel egy tuberkulotikus tanulók részére építendő erdei iskola céljaira (Pester Lloyd).”18 Az ajándékozási szerződés 1917 májusában azonban 13 Baán Endre (1885-1928) Sopron vármegye alispánja. 14 Töpler Kálmán (1861-1939) 1902 és 1918 között Sopron város polgármestere. 15 A majdnem két évtizedig épülő, az első világháborúban a hivatalos megnyitás előtt már hadikórházként működő soproni Erzsébet Kórházat 1919 májusában adták át - akkor még külön tüdőosztály nélkül. A Tüdőgondozó hosszú évtizedekig az egyetlen ellátási központja volt egész Sopron vármegye tuberkulózisos betegeinek. 16 http://adatbazisokonline.hu/de/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/60191 (a letöltés ideje: 2019. január 12.) 17 Dr. Manninger Vilmos és dr. Korányi Sándor szakmai kapcsolatáról csak egy-egy bejegyzés szintjén tudunk, míg egy esetleges privát ismeretség-barátság fennállásáról nincsenek közvetlen ismereteink. Sajnos a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Korányi-anyagában sincs a kettőjük levelezésére utaló nyom. Mindketten tagjai voltak például a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek (amelynek keretein belül épp Manninger kezdeményezésére alakult meg 1902-ben a Sebészeti Szakosztály). A szakmai fórumokon való találkozásra bizonyíték a Magyar Sebésztársaság 1907-es első nagygyűlése, ahol az előkészítő bizottság elnöke dr. Manninger Vilmos volt, a fővárost pedig mások mellett dr. Korányi Sándor (1866-1945) belgyógyász képviselte. http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf_Szallasi/ szallasi_sebeszet.pdf 10. (a letöltés ideje: 2019. január 10.) 18 Néptanítók Lapja, 50. évfolyam 14. szám 1917. április 5. 16.
