Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Török Róbert: Egy nagykőrösi vaskereskedő első világháborús tevékenysége

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

láthattuk, ők mindent megtettek az ellátásért, a vásárlók kiszolgálásáért és a folyamatos üzletvitelért.

Utolsóként egy ilyen esetet említenék. László Marcellel számos üzleti kapcsolatot bonyolított a Körösi cég, ennek ellenére nem minden ment zökkenőmentesen: „Vettem b. lev. lapját és nagyon sajnálom, hogy a Budafoki gyár a csajkáknak rosszul való elküldésével olyan kellemetlenséget okozott. Nevezett gyár ma azt telefonálja, hogy a csajkák időközben elmentek, de kevés címre, amit a vasúton megreklamál és visszahozhatja. Kérem engem nem okolni, hogy ilyen háborús időben a vasutak és gyárak nagy nehézségekkel küzdenek. László Marczell, Budapest.”

Körösi Fülöp Péter feltehetően 1917-ben visszatérhetett üzletébe, de úgy tűnik, távolról is próbálta irányítani cégét. Ennek bizonyítéka lehet az az árlap, illetve árjegyzék, amelyet a Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja Rt. küldött részére az aktuális árakról 1917. október 2-án. 1917-ben a nagybeteg, gyermekeit egyedül nevelő felesége kérvényezte a Honvédelmi Minisztériumtól férje felmentését és üzleti tevékenységben való visszaállítását. Az iktatott levél a családnál fennmaradt. Ebből idézünk: „Férjem Körösi F. Péter ugyanis ki, mint 1867 évbeli nagykőrösi születésű II. osztályú népfölkelő 1916 március hó 3-án vonult be a m. kir. 29. honvéd gyalogezredbe. Jelenleg is ennek kötelékében az őrszázadnál teljesít szolgálatot a kelenföldi honvéd laktanyában. Nevezett férjemnek Nagykőrösön közel fél század óta fennálló s atyjától átvett jó forgalmú és hírnevű szolid alapokra helyezett vas-6. kép ■ Körösi F. Péterné levele, 1918. január 16.