Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első világháború 1945 előtt
Szőts Zoltán Oszkár: A Századok, a Hadtörténelmi Közlemények és az első ... Társulat 1916. évi közgyűlésén elmondott megnyitóbeszéde írott formában. A beszéd tanulságos, mivel megismerhetjük belőle a folyó háborúval kapcsolatos társulati álláspontot. Bevezetésében kifejtette, hogy ez a háború valóban világháború, mert a semleges országokra is kifejti hatását. A zajló események a múltat is új megvilágításba helyezik. Ezek nyomán „a történelem és történelmi tanulságok iránt való érdeklődés s a történelmi érzék megnövekedését s egyszersmind az egyéni és szűkebb helyi szempontok háttérbe szorulásával, távolabbi területeket is átfogó ismeretek és magasabb gondolatok felvetődését látjuk.”82 Megállapítja, hogy óriási mértékben megszaporodtak a nemzeti érzelmű nyomdatermékek, amelyek közül sok kizárólag a háborúval foglalkozik. Különösen igaz ez a napilapokra. Az érzelmi töltet miatt az érdeklődés a háború után is meg fog maradni, és vélhetően „az álláspontok igazolására vagy czáfolására az eseményeket saját szempontok szerint előadó, de már hivatalos adatokon is épülő rendszeres, összefoglaló művek és forrásmunkák fognak születni.”83 Szerinte az sem kétséges, hogy noha a történeti munkák kisebb-nagyobb mértékben tárgyilagosságra törekszenek, nem tudják függetleníteni magukat a szerző saját hatalmi vagy nemzeti álláspontjától, rokonszenvétől.84 Csánki úgy látta, hogy a háború a „szocialista és radikális kozmopolita eszmékkel szemben a kritikus pillanatban szintén diadalmaskodó nemzeti eszme hatása alatt támadt.” A nemzeti eszmét az egyéniség szabad érvényesülésének elvével azonosítja, pontosabban annak magasabb társadalmi szintre emelésével.85 A nemzeti eszme a nemzeti állam formájában testesül meg.Nemzeti imperializmusról akkor beszélhetünk, ha a nemzetállam határain túl nyúlva más területekre és népekre is ki akarja az adott nemzet terjeszteni uralmát saját nemzete érdekében. A háború a nemzeti érdekek, imperializmusok összeegyeztethetetlenségéből fakad.86 Mindezt súlyosbítja, hogy a nemzeten belül is harc dúl a különböző „osztályok” (Csánki szóhasználata) között, amely az egyenlőtlenségen alapul, amit sem a szocialista tanok, sem a tudomány, sem a vallás nem tudtak orvosolni. A háborút tehát úgy magyarázza, hogy az a nemzeti eszméből és az imperializmusból fakad, minden egyéb csak tünet vagy ürügy.87 Magyarországnak és Ausztriának soknemzetiségű államokként nem volt érdekük határaik kiterjesztése, így jelen háborúban is csak a védekezés a céljuk.88 A negyedik tanulmány, amelyet Jánossy Dénes írt, Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége címet kapta.89 Jánossy szerint a békeszerződés előkészítésekor a háborús felelősség megállapítására olyan bizottság jött létre, amelynek tagsága kizárólag a győztes képviselőiből állt. A bizottság természetszerűleg egyoldalúan Ausztria-Magyarországra és Németországra hárította a világháború felelősségét. Ezzel magyarázható, hogy a vesztes országokban tudományos igényességgel foglalkoznak a háborús felelősség
