Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Kaba Eszter: "Hadifogoly felesége voltam" - Női életutak az első világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III.

elégítették ki. A szabados szexuális életnek köszönhetően a háború előrehaladtával megnőtt a nemi betegek száma, és a kezelések időtartamára invalidusnak, vagyis fegyveres szolgálatra alkalmatlannak minősített katonák már komoly hiányt jelentettek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében.12 Az alkalmi kapcsolatokról szóló hírek a front és a hátország között fennálló kapcsolatnak köszönhetően mindkét érintett fél fülébe eljutottak: míg a nők arról tudósították a katonákat, hogy néhány nőtársuk „hadiasan hízott”,13 addig ők maguk is a megcsalatástól féltek és levélben faggatták férjüket: akadt-e már női vigasztalója?14

A háborús évek, a külön töltött időszak láthatóan komoly terhet jelentett egy házasságnak, a nők szemszögéből vizsgálva különösen. Ők a legtöbb esetben végig ugyanabban a lakókörnyezetben éltek, így esetleges hűtlenségük híre szinte biztosan eljutott a hazatérő férjhez, míg fordítva nem feltétlen igaz ez az állítás.

...ÉS FELESÉGEI

A hátországban szövődő szerelmi kapcsolatokat tovább bonyolítja, hogy 1914 és 1918 között felnőtt egy olyan új női generáció, akiknek sem férjük, sem udvarlójuk nem volt a bevonult katonák között, vagyis nem volt kit hazavárniuk. Az orosz hadifoglyok (potenciális férjanyagként) viszont hosszú évekig tartózkodtak Magyarországon - hazatérésüket a hazájukban zajló forradalmi események ugyanúgy befolyásolták, mint a magyar foglyok viszszatérését -, az utolsó orosz hadifogoly (papíron legalábbis) 1922-ben hagyta el az országot. A foglyok az itt töltött időszak alatt - elsősorban a hadifogolymunkának köszönhetően - beilleszkedtek az őket befogadó falvak életébe, sokan feleséget is találtak maguknak. A háborús évek alatt kötött magyarorosz házasságokról nem született pontos kimutatás, de a nagyságrendre következtetni lehet abból, hogy a Honvédelmi Minisztérium 1918-ban hozott hadifogoly-rendeletében kitért a házasságkötés szabályozására is.15 Az orosz hadifoglyokkal kötendő frigy minden esetben egyéni elbírálás alá esett, a házasulási szándékot be kellett jelenteni az illetékes hatóságoknál, és szükség volt hozzá mindkét fél személyes okmányaira is.

12 Kiss Gábor: Nemi betegségek az osztrák-magyar haderőben az első világháború idején. In: Szabó Dániel i. m. 666-669.

13 Hanák Péter i. m. 645.

14 Ugyanott 635.

15 A m. kir. honvédelmi miniszternek 221.350/1918. Mg. a) számú körrendeleté. Az Oroszországból, Ukrajnából, Finnországból és az Ausztria és Magyarország, valamint Németország által megszállott orosz területekről származó hadifoglyokkal való bánásmód. Belügyi Közlöny, XX11I. évfolyam 16. szám 1918. április 21. 315-322.