Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Fejér Ingird: Egy huszártiszt a hátországban - Gallasy István felmentései és tevékenysége az első világháborúban

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK III. részt, hogy miután újabb felmentése mint hadiszállító kudarcot vallott, egy másik vonalon, a gazdaságin próbálkoztak. Másrészt furcsállták azt is, hogy a báty bevonulása után, 1914 novembere óta a birtokot László öccse vezette, most pedig azt állítják róla, hogy fizikailag és szellemileg munkaképtelen. Hogy a felmentés jogosságához férhetett némi kétség, az nemcsak a bíráló bizottság tagjaiban merült fel, de bizonyítja egy levél is, amelyet Gallasy Ist­vánná, Gizi írt sógorának, Lászlónak Noszvajra. Ebben leírja, hogy édesapja (Babocsay Hermann) minden lehetőt elkövetett, ugyanakkor aggályát fejezi ki és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványban felsorolt adatok felülvizs­gálatára esetleg kiküldenének valakit Noszvajra,....s ez alkalommal Lászlót otthon találják egészségben, ez esetben a legborzasztóbb és legkellemetle­nebb helyzetbe jöhetne az egész család”.32 Nem tudni, hogy végül Zichy gróf közbenjárása, apósa befolyásos össze­köttetései vagy mindkettő együttes hatására, mindenesetre 1916. január ele­jén megérkezett az ideiglenes felmentési határozat, amelyben a honvédelmi miniszter értesítette Gallasy István édesanyját, hogy fiát február 29-ig fel­mentették a tényleges szolgálat alól.33 Közben egy másik vonalon is sikerült eredményt elérnie a családnak. Gal­lasy Istvánt 1915. december 31-én a budapesti honvéd helyőrségi kórházba küldték orvosi felülvizsgálatra, amelynek eredményeképp megállapították, hogy idült vese- és szívbaja miatt arcvonalbeli szolgálatra nem alkalmas. Könnyű helyi irodai szolgálatra vagy mögöttes országrészekben könnyebb szolgálatra minősítették. Ez az orvosi igazolás pedig igen fontos szerepet ját­szott, hiszen frontszolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, ezt fontos érv­ként tudták felhasználni a későbbi felmentési kérelmeknél. Talán érdemes ki­emelni, hogy a kórház, ahol ezt a minősítést kiállították, az a honvéd kórház volt, amely építésének finanszírozását apja mint vezérhadbiztos irányította, kivitelezését pedig későbbi apósa mint építési vállalkozó végezte.34 Gallasy István 1916. január elején tehát hazaérkezett Noszvajra, de ezután pár nappal már el is indították a következő felmentésre, illetve a felmentés meghosszabbítására szóló kérelmüket. Időközben azonban ennek a kérelem­nek a felfüggesztését kérték, mivel 1916. február 28-án valamelyik pártfogója - valószínűleg Tarnay Gyula, Borsod vármegye főispánja - közbenjárására 32 Tarnay Gyula főispán levele Gallasy Istvánnénak. Miskolc, 1916 január 7., Gallasy Istvánná levele Gal­lasy Lászlónak. Budapest, 1915. december 6. MNL HML XIII-2/3. Gallasy István személyes iratai II. kötet. 33 Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter értesítése Gallasy Gyuláné részére. Budapest, 1916. január 6. MNL HML XIII-2/3. Gallasy István személyes iratai II. kötet. 34 Orvosi lelet. Budapesti honvéd helyőrségi kórház, 1916. január 2. MNL HML XIII-2/3. Gallasy István személyes iratai II. kötet., Pesti Hírlap, 21. évfolyam, 14. szám 1899. január 14. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents