Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)

Fejér Ingird: Egy huszártiszt a hátországban - Gallasy István felmentései és tevékenysége az első világháborúban

Feiér Ingrid: Egy huszártiszt a hátországban

Ferenc József Nevelőintézet6 növendékeként végezte el, 1897-ben érettségizett.7

Apjától eltérően azonban nem a katonai karriert választotta, hanem a jogi pálya felé fordult. A jogi egyetemet Budapesten és Kolozsváron végezte. Kolozsváron avatták doktorrá 1902-ben.8 1906-ban házasságot kötött apja üzlettársának és családi barátjának lányával, Babocsay Gizellával.9 Apósa a tekintélyes vagyonnal rendelkező Babocsay Hermann volt, aki több nagy gyár részvénytulajdonosaként, valamint hadiszállítóként és a honvédelmi kincstár részére történt építkezések befektetőjeként volt ismeretes. Babocsay 1899- ben megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, 1905-ben pedig nemesi címet a „katonai építkezések, továbbá a katonai ruházat és felszerelések szállítása körül szerzett érdemeiért”.10 11 Innen volt az ismeretség Gallasy Gyulával.

Gallasy István mind néhai apja, mind apósa kapcsolati tőkéjére számíthatott az első világháború alatt. Gallasy István katonai szolgálata a dualizmus törvényi szabályozásának megfelelően alakult. 1899-1900-ban teljesítette egyéves önkéntes szolgálatát a cs. és kir. 16. tüzérezrednél. 1910-ben - már tartalékos hadnagyként - áthelyezték a Magyar Királyi Honvédség állományába, a váci 6. honvéd huszárezredbe. 1912-ben, 34. életévében saját kérésére szolgálaton kívüli állományba került.11

Úgy tűnt számára, hogy örökre búcsút mondhat a katonaságnak, azonban a világháború közbeszólt. Az általános mozgósítás híre Budapesten érte. Gallasy István azonban ezt nem fogadta a korban általános lelkesedéssel. Ellenkezőleg: a fennmaradt dokumentumok szerint a 36 éves földbirtokos, akinek felesége épp a negyedik gyermeküket várta, mindent megpróbált, hogy felmentsék a tényleges katonai szolgálat alól. Első sikertelennek bizonyult próbálkozása során frissen elhatározott vöröskeresztes tevékenység alapján akart mentességet kapni. Egy jól dokumentálható terv szerint Noszvajon,

6 Az intézetet Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére, a bécsi Theresianum mintájára hozták létre 1889-ben, a budai II. kerületi katolikus főgimnáziumhoz csatolva. Az elitnevelő intézetbe az első tanévben 20 helyre 71-en pályáztak. A felvettek közé - apja társadalmi presztízsénél fogva - Gallasy István is bekerülhetett. Horváth Jenő: A Magyar Királyi Ferencz József Nevelőintézet. Budapest, 1937. 72., 81., 84.

7 Érettségi bizonyítvány. MNL HML XIII-2/2. Gallasy István személyes iratai I. kötet.

8 Leckekönyv, diplomamásolat. MNL HML XIII-2/2. Gallasy István személyes iratai I. kötet.

9 Házasságlevél. MNL HML XIII-2/2. Gallasy István személyes iratai I. kötet.

10 Magyarország tiszti dm- és névtára. 18. évfolyam 1899. 58.; Nemesség, előnév adományozása. Királyi Könyvek. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. К 19 Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Királyi könyvek 71. kötet. 348-349., 405-407.; Pesti Hírlap, 21. évfolyam, 14. szám 1899. január 14. 9., Pesti Hírlap, 30. évfolyam, 185. szám 1908. augusztus 2. 16.; Ország-Világ, 26. évfolyam 15. szám 1905. április 9. 296.

11 Katonai iratok, 1900-1918. MNL HML XIII-2/3. Gallasy István személyes iratai II. kötet.