Sallay Gergely Pál et al.: Háborús hétköznapok III. Tanulmánykötet (Budapest, 2019)
Samu Botond Gergő: A megszállt Lille hétköznapjai az Országos Széchényi Könyvtár világáborús gyűjteményének tükrében
Samu Botond Gergő: A megszállt Lille hétköznapjai túlnyomó része hungarika, az évtizedek során már többször és többféle elv szerint lett szortírozva, így a nyelv, a vonatkozó helyszín vagy épp a tematika alapján. Legújabban egységes csoportosítás zajlik (kiadási, hivatkozási) hely, illetve kiadási év alapján sorba rendezve a plakátokat. Érdemes kitérnünk a jelentős mennyiségű külföldi anyagra, amely nem csak a Központi Hatalmak, de az Antant országaiból is érkezett. A nyugati hadszíntérre vonatkozóan Párizsból 102 darab, Lille-ből körülbelül 60 darab (összevonva a német katonai parancsnokság hirdetményeivel), míg Brüsszelből 150 darab szöveges plakát található a gyűjteményben. A Lille-re vonatkozó nyomtatványok három fő gyarapítási száma (1148, 1652, 1985) közül egyelőre sajnos csak kettőt tudunk feloldani, mivel ezidáig csak egy gyarapítási napló került elő. Ezek szerint először 1915. október 15-én a német nyugati főhadiszállás (1148) küldött be szám szerint 15 plakátot, majd 1916. szeptember 22-én Karl Wilhelm Hiersemann könyvkereskedőtől vásároltak egy 731 darabos tételt, amelyből számos francia és belga szöveges plakátot sikerült azonosítani. Röviden tekintsük át, miként szállták meg Lille városát a német csapatok, és hogyan rendezkedtek be ott. Lille-t 1914 augusztusában nyílt várossá nyilvánították, tehát a francia védelmi rendszerben nem vett részt, sőt támadás esetén sem védték volna meg. Ez aztán többször módosult a hónap során, míg végül elrendelték Lille kiürítését.1 Az első német csapatok szeptember elején haladtak át a településen, a polgármester tudtára adták a megszállás tényét, a középületeket elfoglalták és falragaszokon értesítették a lakosságot is a kialakult helyzetről. Mindez három napig (szeptember 2-5.) tartott, ezután a német hadsereg elhagyta a várost, és tovább nyomult, némi konzervet zsákmányolva a helyi üzletekből.1 2 A második, majdnem négy évig tartó megszállás egy tíznapos ostrommal kezdődött, amely 1914. október 13-án ért véget, a legnagyobb károkat a belvárosban és a vasút környékén okozva. Az ágyúzásban több, mint 2300 épület rongálódott meg, amelyek jelentős részét nem állították helyre a háború végéig, így nem csoda, ha még az évekkel később készült fényképeken is romos utcarészleteket láthatunk. Az ostrom a lakosságot sem kímélte 200 halálos áldozat mellett több száz sebesült szorult ápolásra.3 Október végére 1 La situation militaire de Lille. http://archives.liHe.fr/discover/focus/105#/s-1411386491924 (a letöltés időpontja: 2018. április 4.) 2 La premiere occupation de Lille. http://archives.lHle.fr/discover/focus/105#/s-1411388452399 (a letöltés időpontja: 2018. április 4.) 3 Le siege de Lille, http://archives.lille.fr/discover/focus/105#/s-1411389358837 (a letöltés időpontja: 2018. április 4.)
