S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Katonafürdők a hátországban

Katonafürdők a hátországban H sérült és beteg katonák szenvedéseinek enyhítésére és egészségének helyreállítására hivatott szervezetek munkájához már a háború kezdetén csatlakoztak a magyar gyógyfürdők és klimatikus gyógyhelyek. A Magyar Bal­neológiái Egyesület felhívására sorra tették felajánlásaikat, áldozatkészen álltak a hadiérdek szolgálatába. A kedvez­ményes vagy ingyenes lehetőségeket a katonák eleinte tisz­tálkodási és pihenési célból vették igénybe. Később sérült, beteg vagy a hadifáradalmaktól végsőkig elgyötört katonák lepték el a fürdőket. A főváros tulajdonában lévő Széchenyi és Rudas fürdő nagylelkű ajánlataival a háború kezdetétől élt a hadsereg. A Széchenyi fürdőben a tisztek félárú kedvezményt kaptak. 1915. február végéig 300-an látogatták, köztük németek is, akiket lenyűgözött a szolgáltatások magas színvonala. Az újra üzembe helyezett régi artézi fürdő 12 600 legénységi állományú katonát fogadott térítésmentesen. A Rudas für­dőt 196 485 katona (13 420 tiszt, 183 065 legénységi állo­mányú) vette igénybe kedvezményesen. A Budapesten át­vonult német katonák közül 762 tiszt és 3891 fő legénység ingyen kapott tetszés szerinti fürdőt. A Szent Lukács fürdő 20 tiszt részére nyújtott bentlakásos gyógyellátást, amit 136 tiszt 3493 vendégnappal és 3400 gyógyfürdőhasználattal vett igénybe. Ezen kívül 657 beteg tiszt kapott jelentkezés alapján díjmentesen orvosi keze­lést és vett 16 425 gyógyfürdőt. 1624 altiszt és közlegény 24 360 ingyenes fürdőhasználatban részesült. Harctérre in­dulás előtti kiképzés alatt 26 900 egészséges altiszt és kato­na kapott díjmentes fürdőt. Németek is látogatták. A fürdő a hadsereggel már a korábbi évtizedekben is jó kapcsola­tokat ápolt. Erről tanúskodik Gromon m. kir. honvédelmi minisztériumi államtitkár „Szt. Lukácsfürdő tekintetes igaz­gatóságának’’ 1887. július 12-én írt levele, amelyben köszö­netét fejezte ki, hogy „...15 beteg és fürdőkezelést igénylő honvédfőtiszt, vagy ezzel egyenrangú honvéd hivatalnok számára a fürdő szabad használatát és ingyen gyógykeze­lését megengedni késznek nyilatkozott...’.’ A közös hadügy­minisztérium részéről Bylandt táborszernagy nyilvánított köszönetét az igazgatóság „hazafias ajánlatáért, valamint a fürdőorvos önzetlen áldozatkészségéért a legfelsőbb szol­gálatnevében..’.’1 A Császárfürdő gőz- és iszapfürdőjét a tisztek és önkén­tesek feltétel nélkül, a legénység hadikórházi igazolással látogathatta ingyen, ahol ugyancsak díjmentesen kaptak orvosi kezelést. A jelzett időszakban 122 880 katona vette igénybe a fürdőt, közöttük németek és osztrákok is. A Rácz fürdőben is több ezer katona fordult meg. A gőzfürdőben a katonák 40%-os kedvezményben részesültek. Ezen kívül hetenként 280 katona fürdött 20 fillérért, amely még a fe­hérneműk használata után fizetendő illetéket sem fedezte. 1 Bosányi Béla: Szt. Lukácsfürdő. Budapest, é, n.

Next

/
Thumbnails
Contents