S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

A harctér legnagyobb élvezete

74 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN I A HARCTÉR LEGNAGYOBB ÉLVEZETE

Haditengerészek fürdése a tengerben. Fotó

A katonák esküjükhöz híven „vízen és szárazon, mindenütt, mindenkor vitézül és férfiasán” harcoltak, ezért az úszás is szerepelt kiképzési programjukban. Gázlóknál mélyebb (gyalogságnál 1 m, lovasságnál 1,3 m, tüzérségnél 0,6 m) vízi akadályok leküzdésénél szükség esetén felfújható úszózsákokat (gömböket), saját készítésű „kompokat" is használtak.

„Az úszásban való oktatást a nyári hónapok alatt oly helyőrségekben, melyeknek helyi viszonyai azt tömegesebben és nagyobb eredménnyel lehetővé teszik, a hivatásszerű kiképzés károsítása nélkül folyamatba kell venni és ez esetben teljes buzgalommal gyakorolni. A csapatparancsnokoknak

kötelessége, hogy ily kedvező alkalmak felhasználása által csapatjukban jól úszókat lehető nagy számban képezzenek ki” - szólt a regula.8

Az úszás oktatása legénységi padokra vagy kifeszített széles hevederekre keresztben ráfeküdve végezett kéz- és lábgyakorlatokkal kezdődött szárazon. Vízben először rúdra erősített kötél és hevederek, majd úszóhólyagok (gömbök), parafa övék segítségével, végül szabadon úsztak. Ügyesebb katona egy kézzel is tudott úszni, a víz fölé tartott kezében fegyvert, ruházati vagy felszerelési tárgyat vitt. A legkiválóbbak ruhában, felszereléssel együtt úsztak.

8 Tornautasítás о magy. kin honvéd gyalogság számára. Budapest, 1918,