S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
A harctér legnagyobb élvezete
66 FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN | Л HARCTÉR LEGNAGYOBB ÉLVEZETE dőmaszkot képezett az odaragadt homok. A sáros lövészárkokban lévők hamarosan úgy néztek ki, „mint pocsolyában hempergett disznók” A „tábori piszkos” frontkatonákról olykor hetekig nem került le a ruha, sárban-piszokban, mosdatlanul „agyagemberekké” váltak. A háború elején a hátországi kórházakba érkező sérültek nem egyszer szánalmasan néztek ki: lerongyolódott ruhájukban százával voltak a tetvek, elcsigázott testüket vastag koszréteg fedte, a véralvadék a sérülés előtti piszokkal együtt volt a kötés alatt. A keleti harctéren térdsérülést szenvedett Martini Róbert százados a hátországi gyógykezelésre szállító egyik kórházvonatra felszállva egyenesen a „mennyországba” jutott. Mosolygó képű ápolónő azonnal a fürdető kocsiba invitálta, amely leírása szerint,,... egy új csoda. Három fülke van benne, mindenikben patyolat fehér zománckád ékesedik, mosdókagyló, fodrászműhely egészíti ki az egész kellemes kulturképet... Két tenyeres talpas ápolónő megrohan és se szó, se beszéd, pucérra vetkőztetnek, azután anyaszült meztelenen felkapnak és beletesznek a kellemes, Mosakodás a kútnál. Képeslap langyos fenyőillatos vízbe. Súrolnak, mosnak, csutakolnak, akár egy versenyparipát. Mikor már vagy egy kiló szappant elpocsékolnak rajtam, kimennek és otthagynak pihenni... Benyit hozzám az orvos, megnézi a lábamat azután hideg borogatást rendelve eltávozik másik pácienshez. A kilincset a fodrász veszi kezébe és hajat, szakállt, bajuszt úgy leborotvál, hogy úgy nézek ki, mint egy ma született csecsemő...”4 A frontkatonák életét a végsőkig keserítette a keleti fronton már 1914 szeptemberében jelentkező eltetvesedés. A halálos veszedelmet jelentő kiütéses tífuszt főként a ruhatetvek terjesztették, amelyek már-már a harcoknál is több bajt okoztak. A katonák eleinte kézzel irtották bőrükről és ruháikból, később benzint, olajat, kénezési módszereket, naftalinos nyak-, láb-, és karpereceket, újságokban hirdetett tetűporokat használtak - eredménytelenül. Hatásosabbnak bizonyult, ha a mozgókonyha üstjében vizet forraltak és átgőzölték az elférgesedett ruhákat. Az orosz katonák gyakorlatiasan hangyabolyba dobták a ruhákat és a csizmákat, a hangyák pillanatok alatt tökéletesen elpusztították még a petéket is. 4 Martini Róbert: Egy 18-as honvéd naplója. Sopron, 1933,
