S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Hadiszezonok a fürdőhelyeken
52 FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAN HADI5ZEZOMOK Л FÜRDŐHELYEKEH PAPEK JÓZSEI-' csász. és kir. udvari-szállító, bórönd- és finom bőráru-gyártó BUDAPEST, Vili., RÄK0CZI-ÜT 11. Legújabb utiláda! Ruha gyűrődés kizárva! Hölgyek és Urak részére! 319 u. „P« рек--féle ull szekrény valödl orosz fournlr lemezből, legerősebb luitsziilas vilorlavrfszonnál bevonva, olajfestékkel festve, 4 fényezett védőkerettel, 2 erős varott bőrfogőval, 3 sárgaréz zsanirral, 1 sárgaréz fekszirzárral, 2 zárvédővel és világos csíkos vászonnal bélelve, mint a kép mutatja baloldalon 8—10 öltözet ruha függő állapotban helyezhető el, ugyanott ernyőknek és botoknak külön elosztás és egy függönnyel letakarható, jobboldalon felső beoszlás női vagy férfikalapoknak, czélszerü kalaptartókkal, második beosztás felső fiók gallér, kézelő, nyakkendő, kesztyű, zsebkendőnél: stb., harmadik és negyedik fiók különféle fehómemffeknek, rubatnrtókkal berendezve, ötödik fiók elosztással czipőknek és használt fehérnemffeknek, 65 cm. bosszú 60 cm. széles 135 cm. magas (csukva)...............................Kor. zso.—• Kizárólag jobb minőségű áruk-Árjegyzék Uj-Tátrafüredi részlet. Partie in fieuschmecks. Kertész Tódor bazárja Újtátrafüreden. Képeslap ofatád- Qwócj'íjfiwSó. f 9D»nddf(o. ЪчМ •■**-*■ • /S° ' "tAA< JZebuJb, Vendéglő Parádfürdőn. Képeslap ■)-p "Г.-у/ - a * . V f%b «*«***£ »•«-?./\äL' delemre hatottak negatívan. A szüntelen áremelések és a korlátozások mindennapossá váltak, a hiánygazdálkodás miatt nehezen jutottak az üzemvitel fenntartásához szükséges anyagokhoz. Magyarország szénszükségletének 30%át békében is importból fedezte. 1916-tól az egész ország nyomasztó szénhiányban szenvedett. Budapesten a vízfogyasztást is korlátozták. Még a fürdőszoba tulajdonosok is a túlzsúfolt társasági termálfürdőkben tisztálkodtak a kijelölt fürdőnapokon. Bécsben sem volt jobb a helyzet. Zádor István hadifestő olasz frontra utazása közben szerencsésen fürdőnapon érkezett a császárvárosba. A fürdőtörvény előírta: „... gondoskodva legyen a betegek egészséges eledellel való ellátásáról..!’Békében a kúralehetőségek kínálatában a hízó- és fogyókúra egyaránt szerepelt. Az 51 hónaposra hízott fegyveres küzdelemben a fogyókúrát elintézték a háborús viszonyok. A talpon maradt fürdők az átlagosnál jobb élelmezési lehetőséggel kecsegtettek. A lakosságnál és a fürdőknél is az élelem előteremtése jelentette a legnagyobb problémát. A külkereskedelmi csatornák eldugulása miatt lényegében csak hazai forrásból meríthettek. A harctéri helyszíni beszerzések és a megszállt területek erőforrásainak bekapcsolása az ország gazdasági vérkeringésébe keveset javított az egyre romló élelmezési helyzeten. A mozgósítás napjaiban a nagy lelkesedés mögött máris ott leselkedett a háború három réme: áruhiány, drágaság, éhség. A hadi lábra állított hadsereg állománya a békelétszám többszörösére emelkedett, az élelmiszerek kereslete hirtelen megugrott, az árak magasba szöktek. A kormány csak hosszas fontolgatás után avatkozott be a folyamatokba, ugyanakkor a háború vámszedői (árdrágítók, üzérkedők, lánckereskedők, egyes hadiszállítók, élelmiszerhamisítók és mások) azonnal sorompóba álltak. Az árak egymást taszigálták: drágult a nyúl, mert a puskapor kilója duplájára emelkedett. A hívők bosszúságára a mise is többe került, mert felszökött a misebor és a gyertya ára. A háborúban új élelmiszeripari ágazat született: a
