S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Hadiszezonok a fürdőhelyeken

48 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN | MADI5ZEZONOK A FÜRDŐHELYEKEN

Cirkvenica, kikötő. Képeslap

Budapest, Császár fürdő. Képeslap

Budapest, Szt. Lukács fürdő. Képeslap

Budapest, új Artézi (Széchenyi) fürdő. Képeslap

gazdaság az óriási emberi és anyagi veszteségek pótlása miatt tovább gyengül. A gazdasági kiesések rövid háború befejezése után könnyen pótolhatónak tűntek. A fegyveres küzdelmet a felhalmozott készletekből, a békében is haditermelést folytató üzemekkel, továbbá a háború esetére fenntartott hidegkapacitások üzembe állításával sikeresen megvívhatónak vélték. A dualista állam felkészítése hadigazdálkodásra szóba sem került.

Az osztrák-magyar hadsereg óriási áldozatokkal járó támadó hadműveletekkel kezdte a háborút. Másfél hónap alatt 600 ezer főt meghaladó veszteséget szenvedett, ebből mintegy 350 ezer katona meghalt, eltűnt vagy fogságba esett,

250 ezer megsebesült, megbetegedett, 110 ezer ló elpusztult. A kiképzett katonák színe-java a harctéren maradt. A haditerv összeomlott, a háború gyors befejezésébe vetett remény szertefoszlott. Várható időtartamát a békében oly magabiztos hadvezetés sem tudta megmondani. Végül negyedév helyett 51 hónapig dörögtek az ágyúk. A harctér folyamatosan „gondoskodott” az utókezelést, fürdői gyógyítást és pihentetést igénylő sérült és beteg, hadifáradtságtól elcsigázott katonák áradatáról, miközben az általános háborús viszonyok a fürdőkre is óriási terheket róttak.

Az 1914 végére kialakult állásháború miatt a megsemmisítő hadászatot a felőrlő hadászat váltotta fel. Győzelemhez