S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Háború a láthatáron
FÜRDŐÉLET A HAGY HÁBORÚBAH | HÁBORÚ A LÁTHATÁROM 37 Baden. Képeslap A trónörökös üdvözli feleségét I lidzsén. Képeslap 1914. július 23-án átnyújtott memorandumról nem tárgyalhattak: az elnök akkor már elindult Oroszországból, az ultimátumot a Monarchia szándékosan erre az időpontra ütemezte. A fürdőhelyekre a tragédia híre távírón érkezett, délután három óra körül. A karlsbadi Meierhöfenben a lóverseny azonnal félbeszakadt, a külföldi látogatók gyors egymásutánban elutaztak. A pöstyéni lóversenytéren éppen akkor rendeztek katonai és polgári repülőbemutatót. Ott jelentette be Winter Lajos fürdőbérlő a gyászhírt. Brenner József (írói neve Csáth Géza) fürdőorvos épphogy berendezkedett a székelyföldi Élőpatakon, amikor értesült a trónörökös meggyilkolásáról. Először nem hitte el, várta a cáfolatot, de hiába. Másnap reggel a promenád zsibongott az izgalomtól, mindenki az eseményt tárgyalta. Szolgabíró páciense sietve búcsúzott, ő pedig hamarosan megkapta a behívóját. Egyre inkább úgy tűnt, mintha az emberek kollektív mámorban háború után vágyakoznának. A felkorbácsolt háborús hangulat a fürdőket is megérintette, a sokat ígérő szezon idő előtt véget ért. A fürdővendégek hazasiettek. Igyekeztek, hogy még elkerüljék a „hadi” vasúti forgalmat. Azokat a mit sem sejtő fürdőket pedig, amelyek megtartották vígasságaikat, utólag kegyeletsértéssel vádolták. A cs. és kir. 39. bécsi gyalogezredet július 26-án mozgósították. Az ezredparancsnok Gasteinból, segédtisztje Herkulesfürdőről, a mozgósítási előadó pedig Karlsbadból vonult be. Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, társaságában Bárczy István fővárosi polgármesterrel, Alpár Ignác építésszel és Pakots József íróval Olaszországból indult haza, de Fiumében már csak katonai behívóval lehetett vonatra szállni. Ilyennel nem rendelkeztek, ezért átmentek Abbáziába, ott várták a fejleményeket: „Mindenütt éneklő katonák vonultakfelvirágzott zászlók alatt. Zengett a „Megállj, megállj kutya Szerbia’.’ Mi lett mindebből? Ifiúságunk, népünk vérszürete. A csonkák, a bénák és az árvák tömege’! 4 A világhírű Bad Kissingen német fürdőhelyen nyaraló Bruszilov tábornok, a Monarchia északi határánál állomásozó orosz XII. hadtest parancsnoka szemléletesen örökítette meg a hisztérikus eseményeket: „Azon az emlékezetes estén az egész parkot és a környező dombokat zászlókkal, virágfüzérekkel, transzparensekkel díszítették. Mindenfelől zene 4 Kisfaluéi Strobl Zsigmond: Emberek és szobrok. Budapest, 1969.
