S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)
Hadi lábra állt a Magas-Tátra és a Balaton
ÍZ.■ ■ hadi lábra állt a Magas-Tátra és a Balaton HNagy Háborúban a Magas-Tátra és a Balaton vált Magyarország turista és idegenforgalmi központjává a Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség, illetve a Balatoni Szövetség irányításával. A háborúban váratlanul nyakukba szakadt vendégsereggel nehézségek árán, de sikeresen megbirkóztak. A katonákat a frontok küldték, a külföldieket az otthoninál jobb ellátás vonzotta. A térségek a gyökeresen különböző természeti adottságok mellett számos közös, még több eltérő tulajdonsággal rendelkeztek. A balatoni fürdőhelyek nagyobb múltra tekintettek vissza, a világhírű tátrai üdülőhelyek a 19. század utolsó és a 20. század első éveire épültek ki. A Balatonon a Nagy Háború idején 40, a Tátrában 12 fürdőhelyet tartottak számon. Mindkét térség fürdőéletében még a 19. század második felében is a szokatlanság érzése uralkodott. A sokáig különcködésnek számító tóparti fürdőzés, a magaslati és téli üdülőhelyekkel szembeni idegenkedés akadályait kellett leküzdeni. A Nagy Háború előestéjére már kedvelt helyekké váltak: a Tátrát többnyire tehetős arisztokraták, a Balatont középrétegek látogatták. A háborúban csaknem mindegyik tátrai fürdőhely részt vett a sérült és beteg katonák gyógyításában. A balatoni fürdőhelyek lehetőségeit a katonaság kevésbé használta ki, Balatonfüreden és Siófokon kívül csak néhány kisebb szálloda állt a hadsereg szolgálatában. Katonai üdülőhellyé alakították át például Zsák Józsefné balatonalmádi szállodáját. A betegek jól jártak, a kitűnő koszttól úgy kigömbölyödtek, Fürdő élet a Balatonon. Fürdőzők a Balatonon. Képeslap mintha a hadtápnál szolgáltak volna. A badacsonyi tíz szobás Neptun fogadó hadikórházként működött. Ide utalták be a sebesült Egry József festőt hat hétre. Itt lett szerelmes a Balatonba és az egyik önkéntes ápolónőbe, akit a háború után visszatérve, feleségül vett. A Tátra arculatát Májunké Gedeon szepesszombati építész máig látható egységes stílusa határozta meg, a Balatonnál vegyes volt a kép. A Balaton Veszprém, Zala és Somogy megyéhez tartozott, fürdőügyeiket mindhárom megye egymástól függetlenül intézte. A fürdővendégek bejelentése csak Somogy megyében volt kötelező, ezért a balatoni térség fürdőhelyeinek látogatottságáról összesített adatok nincsenek. A visszás helyzet megszüntetését a Balatoni Szövetség többször sür-
