S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Az Alpok kicsiben

FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN

AZ ALPOK KICSIBEN 137

ményeket ígértek. „A fürdővendégek szebbik fele malomkő nagyságú bokrétával, vagy kosárka eperrel tért vissza a kirándulásról”

A Tátra látogatóira nagy vonzerőt gyakorolt a legmagasabb magyar csúcs. „Diplomáit kalauzzal” (hegyi vezetővel) az egyszerű turisták is megostromolhatták. Aki erre nem vállalkozott, messziről csodálhatta. Az ég alját legközelebbről ostromló Gerlachfalvi csúcsot 1902-ben Ferenc József csúcsra keresztelték. Kőtáblába faragva ott ragyogott a király neve. A gerincek sziklakarokkal ölelték földrajzi egységbe Magyarországot, a természetbarát Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök szavai szerint a „gyönyörűség kertjét”. A galíciai harcokban súlyosan megsebesült

Szánkózó katonatisztek. Fotó Tátraszéplaki vasútállomás. Képeslap

Csorba-Fürdő. Képeslap

Téli élet a Magas Tátrában. Képeslap