S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Fürdőhelyi romantika a boldog békeidőkben

12 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN | FÜRDŐNElYI ROMANTIKA A BOLDOG BÉKEIDŐKBEN

Ostende. Képeslap

Az urak nyaraláshoz könnyű fehér vászon vagy flanel öltönyt vittek magukkal, derekukon színes selyem övvel mellény helyett, hozzá szalmakalapot vagy lapos tetejű zsirardit. A sétapálca kötelező volt, különösen akkor, ha hölgyeket kísértek.

Elegáns fürdőhelyeken divatáruüzletek, ékszerboltok és csemegekereskedések apasztották a sétáló közönség pénztárcáját. A bazársor fényes kirakatai lebilincselő áruválasztékkal elbűvölték a ráérős fürdővendégeket. Vásárolhattak minden képzeletüket felülmúló emléktárgyakat, mosolyogtató csecsebecséket, kiegészíthették toalettjeiket, sportszereiket és túrafelszerelésüket, sőt még tolószéket is kölcsönözhettek.

Legkelendőbbek a kúra- és emlékpoharak voltak. Az első időben a gyógyvizet közös pohárból itták, később számozott poharakat kaptak, majd sajátjukat használták. A Monarchia fürdői többnyire az üveggyártás legfontosabb nyersanyagát (hamuzsír) és a tűzifát biztosító bükkerdőkkel borított hegyvidékeken létesültek. Karlsbad, Marienbad, Franzensbad, Bártfa, Pöstyén, Trencsénteplic, Párád stb. fürdők környékén üveghuták (üvegcsűrök) voltak a 19. században, ellátták a fürdővendégeket szebbnél szebb csiszolt és metszett poharakkal, amelyek egy-egy fürdőhely panorámáját, jellegzetes épületét örökítették meg. A divatos fürdőhelyeken üvegköszörülő és vésnöki iskolák működtek. Kifinomult ízlésével és technikájával a cseh kristályüveg