S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

A Mankótörő

A Mankótörő

Magyarország előkelő fürdői között kitüntetett helyet foglalt el Pöstyén. Vendégforgalma az 1876 és 1893 közötti első látogatottsági felmérés időszakában minden évben egyenletesen 2000 felett volt, 1890-ben meghaladta a 3000 főt. Diadalútját a kiváló természeti adottságoknak és az ambiciózus Winter-családnak köszönhette. A Nagy Háború előestéjén már világfürdő hírében állt. A járóképesen távozó egykori betegek feleslegessé vált mankóikkal szíves örömest gyarapították a Mankó-Múzeum kollekcióját. A háborúban a fürdők közül a legnagyobb kapacitással és a gyógyító tényezők legszélesebb választékával állt a hadsereg szolgálatában.

Kezdetben gallyakkal kirakott gödrökben fürödtek a 67 °C kénes-rádiumos vízben. A község a 19. század elején egy központból és a tőle két kilométernyire fekvő Teplicből állt szalmafödelű viskókkal, mögöttük kertekkel, szántókkal. A falucska végén, a szántóföldből százéves, téglából épített szálloda emelkedett ki 30 szobával, földszintjén csapszékkel. Nem messze tőle folyt a Vág folyó, a Fürdőszigetre facölöpökön álló híd vezetett. Ott épült fel a meleg forrás területén klasszicista stílusban a 19. század első felében három fürdőház fedett medencével, kádfürdőkkel, amelyeket nyaranta csaknem 1000 ember látogatott, jórészt a parasztgazdák viskóiban elszállásolva. A települést a Vág folyó is meglátogatta évente egyszer, de úgy, hogy csak a templom 1

és a községháza maradt szárazon. Ilyen állapotban vette bérbe a fürdőhelyet Winter Sándor pöstyéni textilkereskedő. „A rosszból jót, a semmiből valamit teremteni” jelszavát Lajos fia is zászlójára tűzte. Először édesapja dédelgetett vágyát valósította meg az üres istállókból kialakított 40 ágyas Munkáskórház felépítésével 1892-ben. A betegek nem fizettek, a munkaadó vállalta a kezelés és az ellátás költségeit. Ez újdonságnak számított, mert a betegpénztárak nem utalták pácienseiket luxusfürdőbe.

Új fürdőparkot létesítettek, közepén Alpár Ignác építész tervei szerint 1894-ben felépített Kurszalon elegáns és lenyűgöző volt. Winter Lajos ekkor már reklámon gondolkodott: „...olyan illusztráción törtem a fejemet, amely világgá kürtölné a betegek pöstyéni gyógyulását. De takarékoskodnom kellett... Addig kerestem, míg találtam egy kezdőt: rajzoló volt a nagy Riegler-nyomdában. Német nemzetiségű volt, a neve Heyer Artúr. Megbíztam, készítsen skiccet, amely egyetlen alakban fejezi ki a gyógyulást. Néhány nap alatt bemutatta a Mankótörő skiccét. Rögtön elfogadtam, és benyújtottam a Kereskedelmi Kamarához a védjegy megszerzésére.A A szenzációs Mankótörő szobrot sokan megpróbálták utánozni. 32 cm magas kisplasztika formájában szuvenírként árulták a parki nagy bazárban elefántcsontszínű gipszöntvényből 19,50 koronáért, cizellált tömör bronzöntvényből márványalapzattal 190-ért.

1 Winter Lajos: Pöstyénfürdö születése. Egy kaptalista önvallomása, Somorja, 2006.