S. Nagy Anikó - Spekál József: Fürdőélet a Nagy Háborúban (Budapest, 2019)

Derékba tört ásványvíz kereskedelem

108 FÜRDŐÉLET A NAGY HÁBORÚBAN DERÉKBA TORT Á5VÁHYVÍZ KERE5KEDELEM A reklámokkal is állták a versenyt, a 20. század első évti­zedében kiteljesedett magyar plakátművészet legjobbjai (Faragó Géza, Tuszkay Márton, Márk Lajos) adtak egy-egy fürdőhelynek, ásványvíznek maradandó képi megfogalma­zást. A közkedvelt, „blikkfangos” reklámgrafikákkal a bol­tok és vendéglátóhelyek blokkjain, a kicsiny számolócédu­lák hátoldalain a polgárok nap mint nap találkoztak. A budai Hunyadi János keserűvíz világhírre tett szert. A márkanév találó: a hadvezér a csatatéren, a kesernyés ízű víz a gyógyításban vívott ki győzelmet. Története valósá­gos sikersztori: 1863-ban Bayer János budaörsi gazda ku­tat ásott a Dobogóhegy lábánál. Elpanaszolta Saxlehner András posztókereskedőnek, hogy a víz keserű. Ez szeget ütött a tehetséges vállalkozó fejébe, és a kor híres tudósa­ival (Liebig, Bunsemel, Frensenins) végeztetett vizsgálat után nyomban megvásárolta a területet. Megállapították ugyanis, hogy gazdag kénsavas nátron, magnézium és nát­­riumklorid tartalma gyógyhatású, „használható egyszeri hajtószer vagy hosszasabb kúrára”. A gondosan kiépített, folyamatosan tisztán tartott kutakból a víz zárt rendszer­ben jutott el a Saxlehner András szabadalmát képező töl­tőgépekbe. Modern palackozási technológiával szavatolták, hogy a gyógyvíz szállítása alatt változatlan vegyi összeté­telben marad. A szakszerűen csomagolt palackok tengeren túlra is épen érkeztek. Hunyadi János a forrástelepet a Bu­­dapest-Kelenföldi pályaudvarral összekötő 2,5 km hosszú iparvasúton indult a világhír felé, 1913-ban több mint 10 millió példányban. Buziásfürdő. Mihályforrás. Képeslap (fent) '% / 1 M 0 Üdvözlet Korond-gyógyíiirdőrő! . Magyár Gieichenberg. / Korond. Fokút. Képeslap

Next

/
Thumbnails
Contents