Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és a hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig (Budapest, 2019)
Dohánygyárak
42 Dohánygyárak 1200 dolgozó 60-70 millió szivart készített évente, melyek a Monarchia egész területén kelendőek voltak. A századforduló utáni kisebb gazdasági válság a termelést is visszavetette. Bár a raktárak tele voltak, a szivarok iránt lecsökkent a kereslet, már nem fogytak kellőképpen. Az I. világháború alatt a dolgozók száma ezerre csökkent, a nyersanyaghiány miatt bizonyos szivarok gyártását megszüntették. 1918 októberétől sok más felvidéki gyárral együtt a Selmecbányái is Csehszlovákiához, a prágai székhelyű Jövedéki Központ irányítása alá került. A Prágai Magyar Hírlap 1924. szeptember 14-i cikke szerint „a Selmecbányái dohánygyár; mely évente 36 millió szivart készít, csupán 800 munkást foglalkoztat, noha a teljes üzem fönntartásához 1200 munkásra van szükség. A gyár azért nem prosperál, mert a nyersanyag szállítását megdrágítja, hogy a küldeményeket a rendes vonatról keskenyvágányú vonatra kell átrakni, ami a gyár rezsijét nagymértékben fokozza.” 1925-ben megalakult a <fsR Tabáková rezie nevű állami dohányjövedék, mely tovább gyártatta a korábbi osztrákmagyar márkákat, de már cseh felirattal: Britanika, Kuba, Portorika és Trabuka néven. 1939-től a szivarok készítését Szomolnokra helyezték át, onnantól Selmecbányán csak cigaretta és pipadohány készült. A Felvidék 1938-tól 1945-ig ismét Magyarországhoz tartozott, majd a II. világháború után újra csehszlovák vezetés alá került. Megjelentek a Detva, Lipa, és Tatra cigarettamárkák, 1945-ben megszűnt a cigarettadohányok, t946-ban a pipadohányok gyártása. 1947-ben ismét bevezették a kézi szivargyártást, de nem nagy sikerrel, ezért 1951-ben be is szüntették. 1950-től az addigi jövedéki formát - hazánkhoz hasonlóan - felváltotta a szocialista állami vállalati felépítés és szerveződés. A fokozódó gépesítésnek köszönhetően már napi hétmillió cigarettát készítettek, viszont egyre kevesebb dolgozóra volt szükség, így számuk rövid idő alatt háromszázra csökkent. A gyár privatizációja 1992-ben kezdődött, majd egy év múlA hatalmas Selmecbányái gyár madártávlatból va már teljes egészében a német Reemtsma cég tulajdonába került. Ahogyan sok másik üzem esetében is, itt is ez a lépés vezetett a gyár bezárásához 1996-ban. ZÁGRÁB 1870-2006 - ma: Jagiceva ulica, Zágráb, Horvátország A dohánygyártás 1819-ben kezdődött Zágrábban, de a monopólium 1851-es bevezetésekor a korábbi kis üzemeket felszámolták. 1869-ben magyar-horvát megállapodást írtak alá új gyár felállításáról. 1870-től az új üzem eleinte a mai egyetemi rektorátus épületében kezdte meg működését, majd 1882-ben költözött új helyére, a Klaic és Hoffmanova utcák sarkára. Eleinte csak szivarokat készítettek itt, a Buda-A zágrábi gyár az 1730-as években
