Saly Noémi: Az Ínyesmester. Magyar Elek emlékezete. Időszaki kiállítás 2017. december 8 - 2018. április 1. (Budapest, 2018)

Kaposy József (1863-1922)

Magyar Elek féltestvére háromévesen veszti el apját. Mostohaapja nem vállalja a taníttatását, ezért papnövendék lesz. A latin és a görög mellett megtanul németül, angolul, olaszul és franciául. Kitüntetéssel végez a bécsi Pázmáneumban. 1885-ben szentelik pappá.

1884-től három évig gróf Károlyi Gyula gyermekei, Erzsébet és Mihály nevelője, akikkel beutazza fél Európát. A későbbiekben budapesti iskolákban lesz hitoktató.

A 80-as évek elejétől ír, fordít. 1890-től Kaczvinszky Lajossal szerkeszti a kor legjelentősebb katolikus irodalmi hetilapját, a Magyar Szemlét (Itt publikál Krúdy, Kosztolányi, Hevesi Sándor, Juhász Gyula, Prohászka Ottokár.) 1898-tól a Szent István Társulat igazgatója. 1904-ben X. Piusz pápa titkos kamarási címmel jutalmazza.

1906-ban váratlanul lemond minden tisztségéről, és reformátussá lesz, hogy végre feleségül vegye kamasz fiai édesanyját, Dulácska Herminát.

1911-ben megjelenik főmüve, a Dante Magyarországon. Ekkor keresi fel az Isteni színjáték fordításán dolgozó Babits, akivel szoros munkakapcsolatba és barátságba kerül.

1913-ban lefordítja Szent Ferenc legendagyűjteményét, a Fiorettit (Assisi Szent Ferenc virágoskertje).

A háború alatt a család elveszti minden vagyonát, állást kell vállalniuk. Kaposy 1919-től az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványtárát kezeli, felesége a Fővárosi Könyvtárnál „havidíjas”, majd 1936-ig könyvtári főtiszt.

1921-ben a Dante halálának hatszáz éves évfordulójára a Nemzeti Múzeumban rendezett - hatalmas sikerű - kiállítás szervezőbizottságának előadója. Ugyanebben az évben,

1896 után, még reverendában, de már apaként

Ex-librise is Dante előtt tisztelgett. Udvary Géza festőművész tervezte.