Maczó Balázs: IBUSZ …mert úton lenni jó! (Budapest, 2018)
Interjúk és személyes emlékek az IBUSZ-ról
Az A pavilont kettéosztottuk, a fele kiállítás lett, az úgynevezett trade show, ahol az „amerikaiakban érdekelt" szolgáltatók állítottak ki a PAN AM-től az AVIS-en át a mindenféle szállodaláncokig, és a másik fele lett a catering, tehát az étterem. Ugye, le kellett tudni ültetni, megebédeltetni négyezer valahány száz embert. Igen ám, de nem volt hozzá logisztika. Nem volt hozzá semmi, nem csak a konyha, de szék, aszta! evőeszköz sem volt ennyi. Mert ami létezett a 4-5 csillagos szállodákban, az mind le volt kötve az ott lakók és a kísérői rendezvények miatt, mert minden nagy cég mindenféle partikat akart csinálni. Tehát nem volt semmi, és a végén az lett, hogy felmerült a kérdés, hogy akkor hol lehet egyáltalán ennyi tányér, asztal, szék, villa meg kés? Hát a honvédségnél. Egyszerű fehér porcelán étkészlet volt és rozsdamentes kés, villa. Teljesen korrekt volt. Bár az amerikaiak szerettek volna büféasztalt, de rájöttünk, hogy 4000 embert nem lehet egy óra alatt úgy megetetni. Büféasztal ekkora létszámra logisztikailag szóba sem jöhetett. Úgyhogy az volt, hogy előre le kellett az amerikaiakkal egyeztetni a menüt hónapokkal korábban, aszerint, hogy mit tud a honvédség. Ebben próbáltuk az amerikai igényt és a katonai kapacitást összehangolni, és akkor az lett a vége, hogy megvoltak a napi menük, és azt ők már szétosztották a laktanyák konyhái között. Praktikusan úgy nézett ki, hogy mondjuk a Petőfi Laktanya csinálta a 4000 adag tarhonyát, és hozzá a gulyást például Adyliget. A kiszállítást úgy oldották meg, ahogy a hadgyakorlaton szokták: voltak ezek a hatalmas ZIL alvázakra épített hűtő-melegítő kocsik, amelyek beszállították a Hungexpora, az A pavilon mögé az ételt. Ott állt 10-15 ilyen kocsi, és abból rakták ki. Az A pavilon azonos oldalán belül volt kiépítve egy tálalópult teljes hosszában, betolták a hátsó ajtókon, és a tálalópultra ment ki rögtön melegen a kocsikból az étel. így lehetett kiszolgálni őket. Szépen megvolt, hogy 12-kor ebéd, akkor 10 és 11 között érkeztek a teherautók az A pavilon mögé, és tolták ki a kaját belőle. Ja, és a felszolgálás, az nagyon trükkös volt. Ezt is csak egy ilyen centralizált országban lehetett megoldani, ahogy akkor még működött. Mondtuk, hogy hogyan lesz ez felszolgálva, hát ehhez kell vagy200 felszolgáló legalább, hogy ez így működjön. (Egyébként ez ilyen Bacsó filmbe illő: tudod, hogy hívták a catering főnököt a katonáknál? Páncél elvtárs...) Szóval Páncél elvtárs azt mondta, hogy nézzük, mennyi felszolgáló is kell? Igen. Logisztika. Hány ember? Hány kaja? Hány adag? Akkor ez 250 felszolgáló: kiadta, a sorozó vagy valamilyen nyilvántartásnak, hogy szedjenek össze fiatal vidéki pincéreket, és hívják be őket néhány napos tartalékos szolgálatra. Pestieket nem lehetett, mert azok kellettek az éttermekbe meg a szállodákba. 75
