Maczó Balázs: IBUSZ …mert úton lenni jó! (Budapest, 2018)

Az IBUSZ Utazási Iroda története 1902 - 1992

Az első világháború alatt az ország és Budapest idegenforgalma átszerveződött. 1916-ban létrejött a főváros saját Idegenforgalmi Hivatala, ami sok terhet levett az IUV válláról, főleg a propaganda területén. 1918-ban megalakult a MER, (Mitteleuropäisches Reisebüro), ami az osztrák, a német és a magyar menetjegyeladást egységesítette, és ezzel a kor legnagyobb utazási szervezetét hozta létre. 1917-ben az IUV kezdeményezte az Egyesült Gyógyfürdő, Ingatlan és Szálloda Rt. megalakítását, amelyhez átkerültek az IUV részvényei is. Az ÉGISZ a Balatonon, a Tátrában és a Svábhegyen szállodák építésébe kezdett, megszerezte a Lukács fürdő üzemeltetési jogát, a Tátrában HÉV vasutat működtetett.

A vesztes háború után azonban az ország teljesen elszigetelődött, és ez kihatott az idegenforgalomra is. Az utazások inkább a cserekereskedelemről szóltak: a főváros lakossága ruhadarabjaival kelt útra, hogy azokat vidéken élelmiszerre cserélhesse. A szorult helyzetben a MÁV az IUV Rt. alaptőkéjének 40%-át felvásárolta, ami stabilizálta az idegenforgalmi vállalat helyzetét. A háború után elcsatolt országrészekben működő fiókirodák elvesztek ugyan, de az új országhatárok között a vidéki városok többségében új irodák nyíltak. 1920-ban a tengerentúli érdekek védelmében New Yorkban képviseletet létesített a vállalat.

A MÁV részvényvásárlásával az idegenforgalmi cég átvette a Lloyd Filmvállalat, a Nautica Hirdető Rt. és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút Rt. részvényeit. (Ez utóbbi pár évvel később a BESZKÁRT tulajdonába került.) Érdekeltséget szerzett a Balatoni Yachtépítő Rt.-nél és a Lloyd Hirdető Rt.-nél is, amelynek kizárólagossági engedélye volt a pályaudvarokon plakátok kihelyezésére. 1923-ban megkezdődött a légiforgalmi jegyek árusítása is.

Az idegenforgalom az 1920-as évek végére heverte ki a háborús megrázkódtatásokat. 1925-ben Abbáziában megalakult az AGOT (Association des Grandes Organisations Nationales de Voyage et Tourisme), amelynek célja a nemzeti utazási irodák közös érdekképviselete és a rendszeres együttműködés volt. Ami érdekes ebben, hogy Európa 20 államából 21 utazási vállalat alkotta a tagságot, függetlenül attól, hogy politikai szinten sok esetben ellenségként viselkedtek egymással.

22