Török Róbert (szerk.): A Handlétól a Grand Caféig. Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban időszkai kiállítás (Budapest, 2018)

Tartalom

Mivel időközben egyre nagyobb üzlet lett világszerte a hanglemez, így Sternbergék raktárában is megtalálható volt a világhírű művészek teljes repertoárja bakeliten. A kereskedés mellett a másik - és talán a legfontosabb - üzletág a hangszerek gyártása volt. A gyártelep a közeli Klauzál utca 3. szám alatt működött. Volt itt zongora-, harmonium-, hegedű-, lant,gitár-, gordonka-, mandolin-, citera , hárfa-, fuvola-, tárogató- és cimbalomkészítő részleg. 1890-ben szabadalmaztatták a cimbalommal kombinált zongorát, melynek lényege az volt, hogy a zongorajátékot cimbalommal lehetett kísérni. A cég 1892-ben elismerő oklevelet és érdemérmet kapott a bécsi Nemzetközi Zene- és Színházművészeti Kiállításon. Az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon ők nyerték el a legelső kitüntetést, a nagy állami érmet, és kiérdemelték az „udvari hangszergyár" és a „császári és királyi udvari szállító" címet is. A20. század első évtizedére mára világ minden táján forgalmaztakSternberg hangszereket. Fióküzlet működött Bécsben, Párizsban, New Yorkkal közvetítő kereskedelmet bonyolítottak le. Később egyre nagyobb üzlet lett világszerte a hanglemez, így Sternbergéknél is megszólalt a dél-amerikai tangó, a shimmy, a charleston és a magyar slágerek. Új és új dalok láttak napvilágot, s a kisasszonyoknak aligha lehetett kedvesebb ajándékot vinni, minta legújabb hanglemezt.

A Sternberg hangszerpalota belső tere rádiókkal, 1930-as évek

61