Török Róbert (szerk.): A Handlétól a Grand Caféig. Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban időszkai kiállítás (Budapest, 2018)

Tartalom

A19. században a kereskedők külön szakmai szervezetekbe tömörültek így a zsidók is megalapították saját szakmai szervezeteiket, Pesten már 1815-től létezett a Pesti Izraelita Kereskedők Testületé. 1872-ben a céhes rendszer, illetve a kötelező céhek felszámolása megnyitotta az utat a szabadpiac felé, és a mesterségek gyakorlását is lehetővé tette az addigra polgárjogaikban már emancipált zsidóság számára is. A magyar zsidóság szerepe az ország gazdasági életében, zömmel az iparban és kereskedelemben innentől egyre meghatározóbbá vált. A fejlődéshez hozzá kell tenni azt is, hogy a 19. század közepétől kialakult a kereskedelem és a hazai gyáriparjogi és intézményi infrastrukturális környezete, javulta hitel és bankrendszer, a közlekedési viszonyok. Erősödött a tőke beáramlása. Az adózási feltételek, az állami támogatási rendszerek is elősegítették a befektetni és céget alapítani vágyó új zsidó és más külföldi vállalkozókat. Ez az időszak egyébként egybe esik hazánkban is az első ipari forradalom korszakával.

Az Orczy kávéház portálja, 1910 körül