Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok 1914 - 1918-ból
Bogdán Melinda: A nagy ceruzaháború. Gyermekrajzok i914-i9i8-ból HÁBORÚS PEDAGÓGIA „Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum elnöksége annak a nagy hatásnak a tudatában, melyet a világháború az iskolai élet egész körére gyakorolni fog, az intézmény programja értelmében ezúttal is keresvén az iskola és az élet közti összeköttetéseket, vizsgálat tárgyává óhajtotta tenni a háború és az iskola kapcsolatát.”35 A feladat, amelyet Gyulai Ágost (Pest, 1868 - Budapest, 1957) irodalomtörténész, a Magyar Pedagógiai Társaság titkára vázolt A háború és az iskola című gyűjteményes kötet bevezetőjében, nem kizárólag a tudományos elemzésre terjedt ki. A „háborús pedagógia” nemcsak elméleti síkon, hanem az egyes tárgyak oktatásán keresztül is a háborúhoz igazította a tananyagot, sok mindenben megváltoztatva ezzel a tantárgyak hagyományos tartalmát. A történelem és irodalom oktatása során adódott a legtöbb lehetőség a jelen háború és a múlt küzdelmeinek összekapcsolására. Gyulai Ágost már 1915- ben nyolcezer (!) háborús verset gyűjtött össze a budai tanítóképző magyar irodalmi szemináriuma számára, amiből 1917-ben antológiát is kiadott.36 (A kötetet Tóth Árpád kritikája szerint „felsőbb leányiskola-tónus” „kishadnagyos, sóhajrepülős, virággal meghalós hangulatok szentimentalizmusa”, „frázis-öblögetés, a magyarok istenének indián ordítozású körülemlegetése, a képviselőválasztási kortes-rigmusok háborús alkalmazása” jellemezte.)37 Külön hangsúlyozták a földrajz tanításának fontosságát (ez a tárgy ugyanis még az akkori viszonyok között is háttérbe szorult), különös tekintettel a gazdasági és etnikai geográfiára. A számtanban katonai tartalmú szöveges példákat kellett megoldani, sőt a magasabb osztályokban akár a lőelemképzéshez szükséges matematikai alapokat is el lehetett sajátítani. Az állampolgári ismeretek során kiemelték: „A polgári jogok korlátozása a háborúban nem önkény, hanem az állam önfenntartására irányuló törvényes állapot.” A testnevelés pedig a felsőbb osztályos fiúkat egyenesen a sorkatonai szolgálatra készítette elő. Mindent összevéve, a háborús pedagógia meghatározó alaphangja a háború dicsőítése, heroikus oldalának kiemelése, hazafias szólamokba öltöztetése volt. Az erkölcstan oktatása során külön felhívták a figyelmet arra, hogy óvni kell a tanulókat a sebesült katonáktól nyert infor35 Gyulai Ágost: Előszó. In: A háború és az iskola. Háborús előadások az Országos Paedagogiai Könyvtárban és Tanszermúzeumban, elmondották 1915. február - március havában .... Budapest, 1915. 3. 36 Gyulai Ágost: Háborús antológia. Budapest, 1917. Részletes ismertetése: Bakó Endre: Háborús antológiák, 1914-1916. Tempevölgy, 2014:2. 57-71. (A Gyulai-kötetről: 68-71.) Egyébként a Gyulai által összegyűjtött háborús versek száma 1917-re - saját állítása szerint - már elérte a tízezret! 37 Tóth Árpád: Gyulai Ágost: Háborús antológia. Nyugat, 10. 1917:5. 507-509. http://epa.oszk. hu/00000/00022/00217/06617.htm (a letöltés időpontja: 2017. augusztus 12.).
