Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Kincses Katalin Mária: A galíciai front 1916-ban Házi Jenő naplói alapján

Kincses Katalin Mária: A galíciai front 1916-BAN Házi Jenő naplói alapján viszonyokat alaposan ismerte és főként a lengyel nyelv bírásával mindent könnyen elintézett.”18 Házi örült feladatainak ordynacki-i „magányában”, mert érezte, fontos sze­repe van a védelemben, illetve önálló feladatkört kapott, saját hatáskörrel, gyakorlatilag senki utasításának nem kellett engedelmeskednie. „Mikor úgy a hónap vége felé a viszonyokkal én is ismerős lettem, láttam csak valójában, hogy micsoda fényes állásba pottyantam bele. Jóformán teljesen független vagyok és korlátlan úr egy nagy területen. Teljesen a saját belátásom szerint cselekedhetek, és akkor és annyit dolgozom szolgálatilag, amennyit és ami­kor akarok. Senki nem korlátozza elhatározásomat. Meg vagyok győződve, hogy ilyen teljhatalmú úr nem leszek többé az egész életemben és a katona­ságnál sem lesz soha oly jó dolgom, mint jelenleg.”19 Emellett lengyelül tanult a következő okok miatt: „Hogy amint több és több szabad időm ne vesszen kárba, mivel más lehetőség nem volt lehetséges, ráad­tam magamat a lengyel nyelv tanulására, részint, hogy a néppel szolgálatomból kifolyólag közvetlenül érintkezhessek, másrészt mert egy kislány kezdett köze­lebbről érdekelni, akivel csak lengyelül lehetett ugyancsak társalogni.”20 Az 1916. évtől a helybéliekkel való ismerkedéssel egyidejűleg figyelmét a helybéli lakosság, szokások felé irányította. Nemcsak udvarolgatott, hanem például a húsvéti időszakban, a nagypénteki és ünnepi szokásokat figyelte meg, illetve a helybéli plébánossal és más ismerőseivel töltötte az ünnepet. A másik dolog, ami foglalkoztatta, a negyedik hadikölcsön volt, amelyre a felhívást áprilisban olvasta. A következők motiválták: „Ezekben a napokban olvastam az újságban a felhívást a negyedik magyar hadikölcsönre,21 amely­ben, hogy én is részt vegyek, már régen terveztem. De aránylag jó fizeté­semnek csak igen csekély részét költöttem el saját céljaimra, a többit szépen hazaküldtem édesanyámnak, hogy viselje gondját. Egy év alatt ilyen módon kétezer koronát tettem félre, amelynek felét hadikölcsönre adtam, amelyről egy megfelelő hangú és tartalmú levélben értesítettem a falum jegyzőjét és egyben édesanyámat. E cselekedetem indító oka tisztán hazafias volt. Lelkem mindig visszavágyott a harctérre, az első sorban küzdők közé, ahol annak 18 Napló, III. kötet. 1916. április 17. Boreczky (máshol: Borecki)- lengyel főfelügyelő t^zek Ordynacki­­ban, Házi Jenő szállásadója 1916-ban. 19 Uo. 20 Napló, III. kötet. 1916. április 18. 21 Teleszky János (1868-1939; pénzügyi szakember, politikus akadémikus, 1912-17 között) pénzügymi­niszter a 6%-os magyar királyi adómentes állami járadékkölcsön és 5,5%-os magyar királyi adómentes állami pénztárjegykölcsön (negyedik hadikölcsön) aláírási felhívását 1916. április 15-én tette közzé. Vö.: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület szórólapja. Lelőhelye: Hadtörténeti Múzeum, Pia­­kát- és aprónyomtatványtár, lt. sz.: 76.97.1/Nyt. - Tóth Orsolya muzeológus kolléganőm tájékoztatá­sát ezúton is köszönöm.

Next

/
Thumbnails
Contents