Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

1918 februárjában a 30-as honvédzászlóalj távozásának alkalmából jótékony célú búcsúestélyt rendeztek a Községháza dísztermében, amelyet táncmulatság zárt. A 30-as honvédek után Gödöllőre a 29-es honvéd gyalogezred tiszti iskolája érkezett.58

A március 15-e megünneplése is már oldottabb keretek között zajlott, a „nagy idők megünneplésére” a gödöllői Polgári Kör, az Ipartestület és a Fogyasztási Szövetkezet a Központi Szálloda éttermébe társas vacsorát rendezett. Áprilisban pedig újra megjelent a hír a helyi sajtóban „Jönnek a sáskák” címmel, vagyis megkezdődött a nyaralóidény, érkeztek a nyaralók, akik mindent felvásároltak és megdrágították a termékeket.59

Májusban újra vendéglátóhely hirdetésével találkozunk az újságban, a Ferenc József téri HÉV megállóban megnyílt a vendéglő hideg és meleg ételekkel, italokkal.60 Júliusra pedig a gödöllői iparos ifjúság az Arany Fácán vendéglőbe világpostával, tombolával, kotillon, szerpentin és konfetti csatával kerti mulatságot rendezett. Augusztusban a Gizella-fürdőben a gödöllői tiszti iskola növendékei tartottak jótékony célú, műsorral egybekötött nyári mulatságot. Ugyancsak augusztusban a gödöllői iparos ifjúság alakulóban lévő önképző körének alapja számára rendeztek táncmulatságot, ősszel pedig szüreti mulatságot.61

A Gödöllőn állomásozó katonaság színt vitt a település életébe, szívesen emlékeztek meg róluk, a spontán mulatságokról, illetve a művészestélyeket, színielőadásokat támogató kedélyes társaságukról. A jótékony eseményeket főként magánszemélyek kezdeményezték, közülük is kiemelkedik Abonyi Gyula, aki több neves művészt is meg tudott nyerni a nemes cél érdekében történő szereplésre. Az iskolák diákjai is több alkalommal tartottak előadásokat több-kevesebb sikerrel és a színi társulatok is évente megjelentek, azonban szereplésüket gyéren látogatta a közönség. Az egyesületek részéről megfigyelhető, hogy életük hanyatlott, tagjaik a fronton teljesítettek szolgálatot, többen közülük hősi halált haltak. A szokásos összejöveteleiket, rendezvényeiket nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudták megtartani, mulatságaik teljesen megszűntek a háború évei alatt, csupán 1917 nyarától észlelhető némi feléledés az iparos ifjúság részéről. A háború megviselte a gödöllői lakosságot, de az összetartás, a közösség megtartó ereje megmutatkozott a nehéz időszakban is. A háború végén a katonák hazatérését követően továbbra is főként jótékony célra tartottak gyűjtéseket. A közösség próbált visszatalálni a háború előtti életéhez, azonban ehhez még hosszú évekre volt szükség.

58 Gödöllő és Vidéke, 1918. január 27., február 10-17.

59 Gödöllő és Vidéke, 1918. április 20.

60 Gödöllő és Vidéke, 1918. május 12.

61 Gödöllő és Vidéke, 1918. július 7., augusztus 8., augusztus 25., szeptember 29.