Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Bálint Ferenc: A császári és királyi 33. gyaloghadosztály ezüst kürtjei
Bálint Ferenc: A császári és királyi 33. gyaloghadosztály ezüst kürtjei Az egyes alakulatok számára adományozott ezüstkürtök már jóval az első világháború előtt ismertek voltak az osztrák, majd az osztrákmagyar haderőben. A világháború során számos kürtadományozás történt, ezek egy részét, a császári és királyi 33. gyaloghadosztály ezredéinek átadott hangszerek történetét igyekszem feltárni írásomban, a jelenleg ismert adatok alapján. ELŐZMÉNYEK A császári-királyi 10. tábori vadászzászlóaljat 1849-ben tüntették ki egy ezüstkürt adományozásával. A kürt felirata a következő volt: „.Dem tapferen 10. Jäger-Bataillon, die italienische Armee unter dem Sieger Radetzky 1848. Monte-Berico — „Kopal ruft!”.1 A véset az 1848. június 10-én az itáliai Vicenza mellett, a Monte Berico magaslaton megvívott ütközetre utal, ahol a zászlóalj parancsnoka, Kari von Kopal ezredes halálosan megsebesült. Az alakulat ennek az összecsapásnak az emlékére kapta a kürtöt, mégpedig azzal a kitétellel, hogy a hangszer a csapatzászlóval egyenértékű szimbóluma a zászlóaljnak (ti. az osztrák vadászzászlóaljaknak nem volt csapatzászlójuk).1 2 1898. november 30-án kelt rendeletével I. Ferenc József császár 50. ezredtulajdonosi jubileuma alkalmából az általa tulajdonolt öt lovasezrednek adományozott ezüstkürtöt: a császári és királyi 1. és 11. dragonyosezredeknek, a 1. huszárezrednek, valamint a 4. és 6. ulánusezredeknek. Az aranyozott domborművekkel díszített kürtöket egy-egy, az uralkodót ábrázoló ezredtulajdonosi aranyérem egészítette ki.3 1 „A vitéz 10. vadászzászlóaljnak a diadalmas Radetzky vezette itáliai hadsereg 1848. Monte Berico - Kopal hív!” 2 Mittheilungen des k.u.k. Kriegs-Archivs - Supplement. Geschichte К. und К. Wehrmacht 1. (1898) 696. 3 Mittheilungen des k.u.k. Kriegs-Archivs - Supplement. Geschichte K. und K. Wehrmacht 3/1. (1901) 231.