Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. az elnök, Nyíry Lajos is.29 A március 15-ei nemzeti ünnep töretlen megtartását a nehéz körülmények között is kötelességüknek érezték. A megemlékezést továbbra is megszervezték, bár jóval szerényebb volt, és kevesen vettek részt rajta. Megkoszorúzták a 48-as honvédek sírját, majd a Polgári Kör helyiségében felolvasást és vacsorát tartottak.30 A Polgári Kör 1916. február 1-jén a Korona nagyvendéglő külön helyiségébe költözött, ahol a tagoknak két tekeasztal és a könyvtár - a szokott időben - állt rendelkezésére.311916. március 15-e megünneplése sikeresebb volt. Annak dacára, hogy a tagság kétharmada katonai szolgálatot teljesített, 40-50-en eljöttek a Kör által rendezett ünnepélyre. 1917-ben mégse szervezték meg az ünnepséget, mert úgy ítélték, hogy a hangulat nem alkalmas rá.32 A gödöllői Kaszinó működéséről is igen kevés feljegyzés maradt. A helyi „intelligenciát „tömörítő Kaszinó vélhetően jó kapcsolatot ápolt a Gödöllőn gyógyuló vagy állomásozó tisztekkel, amelyet bizonyít, hogy a Kaszinó 1916 áprilisában a távozó tisztikar búcsúztatására vidám hangulatú estélyt rendezett.33 Gödöllőn több asztaltársaság működött már a háború kitörése előtt, ezek a kedélyes baráti társaságok a háború éveiben továbbra is összejártak, találkoztak. A Kuruczotthon asztaltársaság, nem formális egyesület volt. Tagjai a legszigorúbb 48-as nézeteket vallották. Hetenként összeültek eszmecserére az asztaltársaságnak otthont adó Kilián Frigyes-féle vendéglőben. 1917-ben így ír a Gödöllő és Vidéke a társaságról: „A tagok közül tizen teljesítenek katonai szolgálatot, illetve egy tagjuk, dr. Szabó István ügyvéd hősi halált hat, Kilián Frigyes orosz fogságban van. Időközben a tagok közül meghaltak hatan, elköltöztek öten, így ma mindössze öt kurucz képviseli itthon a régi gárdát.”34 Az „alvégi kaszinó” néven emlegetett társaság a vasúti étteremben gyűlt össze esténként. E hazafias tagság, egy-két óra poharazgatás mellett beszélgetett a napi, legfőképp a háborús eseményekről. Egy-egy diadalt baráti társasvacsorával ünnepeltek meg.35 A községben sok jótékony célú műkedvelői előadást, hangversenyt és a különféle gyűjtéseket tartottak, amelyek két fő célcsoportját a lakosság és a lábadozó katonák jelentették. A kastélyban lábadozó katonák részére a Gödöllő 29 Gödöllő és Vidéke, 1915. augusztus 1 30 Gödöllő és Vidéke, 1914. november 8., 1915. augusztus 1„ 1916. augusztus 8. 31 Gödöllő és Vidéke, 1916. január 16. A Polgári Kör költözésével a Rokkant Nyugdíj Egyesület bizottmánya is helyiséget változtatott, mert addig a Polgári Kör termeiben szedte a tagdíjat A Rokkant Nyugdíj Egyesület február 1-jétől a havi tagdíj befizetését minden hónap első vasárnapján a Polgári Kör új helyén tartotta. Gödöllő és Vidéke, 1916. január 23. 32 Gödöllő és Vidéke, 1916. március 11. és 19. 33 Gödöllő és Vidéke, 1916. április 30. 34 Gödöllő és Vidéke, 1917. március 4. 35 Gödöllő és Vidéke, 1915. augusztus 15.
