Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Török Róbert: Pezsgőgyárosok az első világháborúban
Török Róbert: Pezsgőgyárosok az első világháborúban Francos Lajos 1915-ben vált kereskedelmi tanácsossá, az Ország-Világ című lap képes riportot is közölt róla Fáik Zsigmond írásával. Francois Lajosnak jelentős érdemei voltak a magyar pezsgőgyártás és forgalmazás külföldi elterjesztése érdekében tett munkái miatt. Francois Franciaországból Törley kérésére érkezett testvérével, Cézárral és családjával együtt 1882-ben. Útjuk 1886-ban elvált Törleyéktől, Francois önálló pezsgőgyárat alapítottak közvetlenül a Törley gyár mellett Budafokon. Nemcsak kitűnő gyáros volt, de társadalmi és jótékony szerepvállalásáról is ismert volt. Nevéhez köthető, hogy 1907-ben felállították a francia kultúra támogatására létrejött budapesti Francia Otthon elnevezésű jótékonysági intézményt, amelynek elnöke is volt. Kevesen tudják, hogy helyi szinten olyan nagy tiszteletnek örvendett, hogy éveken át Budafok burájaként is szerepelt. Nemcsak a háború alatt, hanem korábban is jelentős adományokat tett. Jelmondata ez volt: „Amíg élek, dolgozom és ha dolgozom lesz, miből megélnem.” A Törley céggel ugyan nehezen vették fel a versenyt, aminek oka a tőke hiánya lehetett, de egymás mellett élés élezte a versenyt és tudtak fejlődni, a háború pedig ehhez még hozzátett. A Francois cég inkább a minőségre, mint a mennyiségre helyezte a hangsúlyt. A fejlődés útja az volt még, hogy több kisebb helyi pezsgőgyárat magába olvasztott a vállalkozás épp a háború alatt. 1914-ben a felszámolt budafoki Dubois céget vették meg, 1918-ban a Reichard-féle gyárat vásárolták fel. Az alapító egyébként 1921-ben bekövetkezett haláláig vezette gyárát, utódja Francois Cézár a testvére lett. A háború kitörése után Francois Lajos az elsők között volt, aki saját költségén budafoki házában a sajtó szerint pazar berendezésű és felszereltségű hadikórházat alakított ki. A kórház 20 ágyas volt, amely az akkori követelményeknek mindenben megfelelt. A hadikórház vezetői és a személyzet tagjai között ott találhatjuk rokonságát és a nőrokonokat, így feleségét, testvérének, Francois Cézár feleségét is. De a helyi budafoki úrinők is segítséggel látták el az oda érkező betegeket. Az orvosi teendőket Dr. Taub Ferenc, ismert helyi budafoki orvos látta el. 1916-ban munkáját a Vörös Kereszt Egylet kitüntetéssel is jutalmazta. (Vörös Kereszt Hadiékítményes II. o. díszjelvényét kapta meg több más orvossal együtt!)7 A kórház vezetője Francois Lajosné volt, aki egy - szintén helyi - másik hadikórház felállításában is jeleskedett. Budafokon a Pincemesteri Tanfolyam helyiségeiben egy 100 fős hadikórházat is felállítottak, amelyet az Erzsébet Nőegylet támogatott. A betegek ellátása napi két korona költséggel járt, ez fedezte az orvosi ellátást és az egyéb kiadásokat. A kórház jól fel volt szerelve és volt lehetőség a lábadozóknak szórakozásra is, könyvtár, olvasószoba állt rendelkezésre, de akadt zenész is, aki a bete-7 Budapesti Közlöny, 1916. július 23. 6.
