Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben 9 A 19. század utolsó évtizedeiben országszerte rohamosan nőtt az egyesületek száma. A jótékonysági egyesületek mellett a kaszinók, polgári körök, olvasókörök szinte minden településen megjelentek és a társadalom széles rétegeit érték el. A polgárok önszerveződései jelentős hatással voltak a helyi társasági élet szervezésén túl a közéletre is. Gödöllő 1867-től a királyi család, főként Erzsébet királyné kedvelt tartózkodási helye volt, amely ekkor vonzó nyaralóhellyé vált. A fővárosi polgári középosztály tömeges beköltözésével megkezdődött Gödöllő társadalmi összetételének újabb nagyobb átalakulása. Gödöllő, bár a királyi család jelenléte miatt sajátos helyzetű település, a társadalmi szerveződéseit tekintve a többi településsel hasonló képet mutat. A község látszólag csendes élete azonban zajos volt a nyaralóktól, a közéleti vitáktól és a báloktól, mulatságoktól. A századforduló évtizedeiben formálódó gödöllői közösségi élet kereteit az egyesületek, baráti körök adták, amelyek a társas élet szervezésében is tevékenyen részt vettek. A századfordulón már működött a Kaszinó, a Gödöllői Önkéntes Tűzoltó Testület, a Gödöllői Polgári Dalkör, a Gödöllő és Vidéke Általános Ipartestület, a Gödöllői Nyaralók Egyesülete, vidám téli szórakozás biztosítására szerveződött meg évente a korcsolyázó egylet. Az első sportegyesületek is ekkoriban alakultak, a Polgári Kör alapszabályát 1901-ben fogadták el, amely hazafias megmozdulásaival, ismeretterjesztő előadásaival és népszerű báljaival mozgatta meg a lakosságot.1 Az összejövetelek, estélyek, mulatságok szervezésének időszakai és hagyományai ekkorra kialakultak. A farsangi mulatságokkal kezdődött meg a báli szezon, majd húsvét után májusban, júniusban, júliusban folytatódtak a szabadtéri mulatságokkal az események, ősszel a szüreti felvonulások, bálok ideje érkezett el, majd a késő őszi, téli hónapok a házi összejövetelek, estélyek időszaka volt. Szilveszterkor ismét a vendéglátóhelyek váltak hangossá az évet búcsúztató, jókedvű társaságoktól. 1 1 Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára IV. 477. 17. doboz
