Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Ötszáz adat libamáj-soufflé rendel…

nivei Frenreisz bérleti joga lejárófélben volt, 1926-ban a székesfőváros kiírta az új pályázatot a Gellért éttermeinek üzemeltetésére. Nagy harcok és viták után Gundel Károlyra esett a vá­lasztás. Jobb döntést nem is hozhattak volna. A Gundel család neve ekkor már fogalom volt a fő­városban. A dinasztiaalapító Gundel János (1844- 1915) tizenhárom éves kisfiúként vándorolt Pestre, és egy távoli rokon sorházában lett pikoló. Hu­szonöt éves, amikor megveszi a Király utcai Bécsi Sörházat, két év múlva pedig a Virágbokor vendég­lőt, ahol olyan törzsvendégekkel büszkélkedhet, mint Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Lotz Károly vagy a Tisza fivérek, István és Kálmán. Öt gyerekéből Károly (1883-1956) folytatta a vendéglátós hivatást. Apja a legjobb külföldi üzle­tekbe küldi tanulni, Svájcban, Németországban, Angliában és Franciaországban szerez gyakorla­tot és kiváló nyelvtudást. 1906-tól a Wagon-Lits Cook Csorba-tavi és tátralomnici telepének szál­lodai titkára, két év múlva igazgatója. 1910-ben átveszi a pesti Városligetben a Wampetics ven­déglőt, amelyet 1949-ig, az államosításig vezet. Mellette 1920-tól ’25-ig a Royal Szálló, 1927-től szintén az államosításig, 1948-ig a Gellért Szálló éttermeinek bérlője. Mindeközben fölnevel tizenhárom gyereket. Nevét ma egy vendéglátós szak­iskola és a híres városligeti vendéglő mellett húzódó körút egy szakasza viseli. (Ez a tisztesség, hogy utcát nevezzenek el róla, összesen két budapesti vendéglátósnak adatott meg, Gundelnek és a szál­lodás Glück Frigyesnek.) Gundel Károlynak oroszlánrésze volt abban, hogy a Gellértet bő húsz évig az európai élvonalban em­legették. Miközben a budapesti középosztály tagjai kedélyesen fogyasztották a sörözőben a „gáblit”, a kiadós villásreggelit, a konyhán a déli étlap fogásai mellett ott Totyogott a fürdő betegeinek készülő négy ötféle diétás főétel, a pincérek pedig esetleg már egy sok száz fős vacsorához törölgették a poharakat. Ilyeneket „házon kívül” is gyakran bonyolítottak: a legnagyobb az 1928-ban az Iparcsarnokban tar-Gundel Károly az irodájában, 1930-as évek. Hátul a falon Gundel János és felesége arcképe (MKVM) 96 1926-1932

Next

/
Thumbnails
Contents