Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Indíts, Gergely, itt a Guszti néni!

Az új pezsgőmedence csakhamar Budapest egyik legnépszerűbb fürdőzőhelyévé vált. Műszaki megoldása Kolumbusz tojása: a fenéken elhelyezett, lyukacsos burkolólapokon át az inhalatórium légkazánjából vezették a medencébe a sűrített levegőt. Ennek is volt már hazai előzménye: „Nálunk Emmerling sza­badalma szerint az Erzsébet-sósfürdö női medencéjében rendeztek be először nagyobb medencében pezs­­gö-sósfürdöt. A fenéken elhelyezett csőrendszerből feltörő légbuborékok a vizet állandóan mozgásban tart­ják, és annak balneológiái hatását is nagy mértékben fokozzák” - magyarázza idézett cikkében Bánlaky. A medence nyáron félig nyitott: érdemes megcsodálni a 100 éve működő, még a télikerthez tervezett tetőszerkezetet. Villanymotor működteti, de áramszünet esetén pár markos férfi percek alatt kézzel is helyre tudja húzni a sínen gördülő, hatalmas elemeket. Ezzel alakult ki a szálloda végleges — legalábbis az ostromig végleges — képe. (A golfot azért nem szám­űzték teljesen: egy 1939-es hirdetés szerint „a Magyar Golf Club télen tanfolyamokat tart a pezsgő­fürdő emeleti karzatán”.) Ha további átalakításokra nem is, egy fontos szakmai előrelépésre még sor került. A fürdőben hozzáfér­hető kezelések világszínvonalúak voltak. Ezért a gyógyítás mellett 1938-tól a szakorvosi kutatómunka is helyet kapott: a Fürdő és Rheumakutató Intézet számára elkülönítettek 10 ágyat „a vizek gyógyha­­tásának tudományos, klinikai célú felhasználására és kutatására”. Még egy kicsit béke van: 1939 nyara (Fortepan) INDÍTS. GERGELY, ITT A GUSZTI NÉNI! 93

Next

/
Thumbnails
Contents