Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Indíts, Gergely, itt a Guszti néni!
szerkezetben! - eredeti állapotában üzemképes. Érdekessége, hogy két hatalmas fogaskerekéből az egyiken egyetlen foggal több van, mint a másikon. Ezért a két dugattyú kissé eltérő ütemben mozog - nyolcpercenként találkoznak -, így a tengerhez hasonló állandó hullámverés jön létre. A pezsgőfürdő 1936 körül (MKVM) és az uszoda galériája ma (Merényi György felvétele) Bánlaky Géza a Tér és Forma folyóirat 1937 szeptemberi számában felidézi a hullámfürdők történetét: mint mondja, az 1911-es drezdai világkiállításon mutatták be Recknagel mérnök találmányát, akkor még csak egy kis gyerekpancsolóban. „Csak évek múlva rendeztek be hasonló rendszerű hullámfürdőt a mannheimi és lipcsei városi fürdő, a drezdai Blitzbad és a bécsi Dianabad úszómedencéiben. Bár ezek a fürdők megelőzték a Szent Gellért-fürdőt, mégis a legnagyobb sikert, talán világsikert az 1927. évben itt létesült hullámfürdő érte el, bizonyságául annak, hogy a jól megválasztottfestői környezet és a művészi érzékkel alkalmazott architektúra egy fürdő virágzásának mily döntőfontosságú tényezője lehet. ” A hullámmedence legmagasabb rangú törzsvendége Ferenc József császár unokája, Auguszta Mária Lujza főhercegnő (1875-1964) lett. A jótékonyságáról és bőséges bájairól közismert, népszerű Auguszta nyaranta rendszeresen látogatta a Gellértet. Karinthy Ferenc (1921-1992) író kisfiúként nem egyszer volt szem- és fültanúja a szertartásnak: INDÍTS. GERGELY. ITT A GUSZTI NÉNI! 91
