Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Viharos kezdetek, boldog bálok
időn belül tönkrették a csöveket, ezt a szolgáltatást végül meg kellett szüntetni). Az állandóan kellemes hőmérsékletet központi melegvíz-fűtés biztosítja. A vendégeket nem zavarja a szállodákban másutt általános csengők hangja, mert a személyzetet - szobalányt, pincért vagy szolgát - fényjelzéssel lehet a szobákba hívni. A fürdés mellett más testmozgásra is van mód: a hotelhez saját teniszpálya is épült. De rossz idő esetén is van hová menekülni házon belül: a téli szezonban elsőrangú művészek koncerteznek az emeleti hangversenyteremben, a délszaki növényekkel pompázó, hatalmas télikert szépsége verseng a virágos parkkal és teraszokkal. Az Est riportere már idézett 1918. szeptember 9-i cikkében így sommázza az eredményt: „Elkészült a Gellért-fürdő. (...) Szinte hihetetlen ez a hír - mert minden pesti ember azt hitte, hogy a Ferenc József-híd budai oldalán emelt állvány- és lécrengetegből sohasem fog kibújni a híres fürdő. Már közmondássá is vált, ha valami soha nem készült el: »akkor lesz kész, a mikor a Gellért-fürdő«. A Gellért-fürdő azonban nemcsak a késedelme, hanem az erkölcstelen nagy költségek miatt is belekerült a magyar közmondások tárába. Annyira prédálták a fürdőre a pénzt, hogy a háború előtt az volt a helyzet, hogy az előirányzott költségeket tizenkét millióval túllépték, és a főváros egyik legkínosabb ügye lett a Gellért-fürdŐ. Az étterem személyzete, 1926 (MKVM) VIHAROS KEZDETEK, BOLDOG BÁLOK 51
