Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Mi van ma?

A fürdő és a szálloda irányítása már 1948-ban, az államosításkor különvált, de ekkor még mindkét intézmény a magyar állam tulajdonában maradt. A szállodát 1981 januárjától a Danubius Vendéglátó és Gyógyfürdő Vállalat felügyelete alá utalták. A rendszerváltást követően a privatizáció sok viharral járó, hosszas jogi huzavonái után a fővárosnak sikerült magánál tartania a források, a fürdő és a telek tulajdonjogát, míg a szálloda 1996-ban magánkézbe, a Danubius Hotels Rt. százszázalékos tulajdonába került. 1997-ben le is zajlott egy újabb felújítás, amelynek tervezője Dévényi Sándor volt. Ő az alkotója annak a díszkútnak is, amely 2004-ben került a térre a szálloda elé. A „Nyolc forrás kútja” nyolc budapesti fürdő: az Erzsébet, a Rudas, a Gellért, a Rác, a Lukács, a Király, a Császár és a Széchenyi vizét gyűjti jelképesen egybe. Belül körkörösen Weöres Sándor Ének a határtalanról című verse olvasható:

„Amikor még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én.

Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég-erezetten hömpölygetett nagy erő.

És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk.”

Ma a Gellért a szállodalánc Classic Collection albrandjének tagja. A központi fekvésű, lenyűgöző épület a nyugalomra vágyó üzletemberek és az élményt kereső turisták számára is ideális választás. 234 szobájából 49 egyágyas fürdőszobás és 40 egyágyas zuhanyzós szoba a csendes belső udvarra néz. A 13 tágas lakosztály, a 38 superior kétágyas és a 94 standard kétágyas részben a főhomlokzaton helyezkedik el - balkonnal és mesés dunai panorámával -, részben a Gellért-hegy zöld lankáira tekint.

m

1948-2018