Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Vénusz és a reumások
rádiumterápiáról. A nagy belgyógyász, Korányi Sándor hamarosan fölvette a klinikájára asszisztensnek, ő írt előszót Hydro- és thermotherapia orvostanhallgatók és orvosok számára című tankönyvéhez (1914). Benczúr az év őszétől katonaorvosként frontszolgálatot teljesít, első kézből szerzett tapasztalatait öszszegzi 1916-os tanulmányában: A kimerülésről a háborúban. A fővárosba visszatérve 1916-ban egyetemi magántanári, később rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott „a fizikális terápia és dietétika tárgyában”. 1918-ban megalapította a Németvölgyi úti tüdőkórházat, de amikor alig egy év elteltével felajánlották neki a Gellért orvosigazgatói állását, igent mondott. 1919-től ’34-ig végezte ezt a munkát, közben számtalan cikk mellett három könyvecskéje jelent meg: Budapest gyógyforrásairól (1920), Budapest székesfőváros Szent Gellért gyógyfürdője (1923, Bánlaky Gézával és Mihálykovics Miklóssal) és Tizenkét előadás a belső betegségek diétás kezeléséről (1923). 1934-től az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) főorvosa lesz, a későbbiekben írja három további könyvét: Hazai és külföldi ásványvizek ismertetése (1936), A fürdés története (1938), Gyakorlati balneológia és klimatológia, különös tekintettel a hazai viszonyokra (1939) és szerkeszti a Hazai gyógyfürdők, gyógyintézetek, szanatóriumok és üdülök ismertetőjét (1942). A Magyar Királyi Orvosegyesület már 1882-ben létrehozta balneológiái szakbizottságát, és a forrás- és fürdőtulajdonosok megtartották első önálló kongresszusukat, ahol javaslatokat is kidolgoztak a gyógyvizek védelmére. 1889-ben létrejött a Magyar Szent Korona Országainak Balneológiái Egyesülete, amely Magyar Balneológia Egyesület néven ma is működik, és - egy német előddel - a második legrégebbi ilyen szervezet a világon. Miután 1920-tól a trianoni békeszerződéssel régi híres fürdőink döntő többsége az utódállamok területére került, a figyelem Balatonfüred és Hévíz mellett Budapestre összpontosult. Megszületett a „Budapest fürdőváros” jelmondat, és 1922-ben létrejött a Budapest Fürdőváros Egyesület, melynek elnökévé 1925-ben Illyés Endre urológus rendelője, 1930-as évek (FSZEK) VÉNUSZ ÉS A REUMÁSOK 115
