Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Vénusz és a reumások
J Fürdődresszek, 1930 (Forte pan) 1 árjuk be most a fürdőszárnyat, először a száz évvel ezelőtti tudósítók segítségével. Induljunk a szép ívű oldalkaputól, amelynek két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, a gyógyulást jelképező alakokkal. A színes mozaikkal burkolt előcsarnokból a karzatos, 74 méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba jutunk. A csarnok díszablakai Hende Vince festőművész kartonjai alapján Roth Manó üvegfestőműhelyében készültek. A fürdőszárny központi kupolatere a római termák csarnokait idézi. Három fülkében a Tavasz, a Nyár és az Ősz szobra, a főbejárattal szembeni fülkében Huszár Adolf Vénusz és Amor kútszobra látható. A szimmetrikusan elhelyezett férfi és női termálfürdő kiképzése és berendezése szinte teljesen egyforma, csak a majolika falburkolat volt eredetileg más és más. Az öltözőcsarnokok fülkéiben nyugágyak várták a pihenni vágyókat. Mindkét oldalra került három-három forrólégkamra, 40, 50 és 55 °C hőmérséklettel. A kötelező langyos előfürdő és lábmosás után léphetett a vendég a Zsolnay kerámiával burkolt, szobrokkal díszített, gyönyörű fürdőcsarnokba, ahol két nagy medence várta, 35 és 40 °C-os vízzel, és ha nagyon kimelegedett, csobbanhatott egyet a friss, hideg vizű kismedencében, vagy lezuhanyozhatott egy fülkében. A türkiz fényben ragyogó terembelsőt Ligeti Miklós szobrai díszítik: a Kisfiú teknöccel és a Csókolózó gyermekek. Aki nem akart a közös nagy medencébe telepedni, kádfürdőt is választhatott, éspedig vagy mélyített fajanszkádat, vagy a nehezen mozgó betegeket szolgáló, kényelmesebb fémkádat. Itt lehetett szénsavas fürdőt is rendelni. (Az egyik tervező, a bohém Hegedűs Ármin a megnyitó előtt állítólag saját maga próbálta ki az összes kádat, mielőtt a fürdőzők birtokba vették volna.) A betegek előzetes orvosi vizsgálat és diagnózis alapján kaptak kezelést. A fürdőnek kezdettől saját röntgenje és laboratóriuma volt, ahol kémiai, szerológiai és bakteriológiai vizsgálatokat is végeztek. Az iszappakolásnak is volt külön férfi és női részlege. A betegek nyugágyakon heverve élvezhették a 110 1918-1930
