Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
Szemelvények, érdekességek a sörről
mert akkor a nap azonnal felmelegíti az üveget s benne a sört. Azí is megtehetjük, hogy árnyas bokor tövében gödröt ásunk, a földet megporhanyosítjuk, a sörös üvegeket beletszzük a gödörbe, ráhányjuk a porhanyos földet s többször meglocsoljuk. Tévedés azt hinni, hogy a sörnek jéghidegnek kell lennie. Az igazi sör nemcsak, hogy elveszti zamatát, hanem csak meghat, de nem hüt le. Számtalanszor láthatjuk, hogy még meleg nyári időben is vannak meggondolt idős urak, akik csak megszokott, viszont a sernek is megfelelő hütésü sört isznak s ha az tulhideg, inkább állni hagyják egy ideig az asztalon, amíg elérte a kellő hőmérsékletet. (Új Nemzedék, 1931. VI. 28.) BAJOROK BÚJA Ökölvivtunk a bajorral, Távoztak ők hosszú orral. A magyar sör jogot formál, Hogy erősebb a bajornál. [Pesti Hírlap, 1931. V. 19.) ATTILA ASZTALÁNAK SEREI ÉS A BIZÁNCI KÖVETSÉG ÍRÓDEÁKJA Priszkosz Rétor, az Attila házát meglátogató bizánci követjárás Íródeákja megírta, hogy midőn a Duna, Tiszta , Temes és Вéga közén Attila udvarházához tartanak vala, a hunok őket méhserrel és lúserrel, vagyis kancatejből lett kumisszal traktálják vala. Az Íródeák kamosz-nak írta a kumiszt. Aszóról 1850-ben az egész magyar irodalom boldog önérzettel vallotta, hogy Íme, a „kám", a hunok sere, az egyetlen fennmaradt hun szó. Az akkori tudósok csak abban tévedtek, hogy nem kám volt annak a sernek a neve, hanem kumisz. Than Mór a Bach-korszak alatti nemzeti felbuzdulás idején ezért festette meg a Vigadó kistermében máig látható jelenetet, mikor a hunok és a görög követek széles talpú serlegekből sert isznak. Than Mór festményében mintha az ázsiai népek ősi tanácskozó serének gondolata csillanna meg. A tatár, a csuvasz, a türk ma is ser mellett tanácskozza meg a „törzs” dolgait, akár a mai politizáló „törzsfőnökök”, akik békéltető BAVARIAN SORROWS VJith the Bavarians we boxed They left with their heads bowed The Hungarian beer proclaims in a voice stentorian, If is stronger than the Bavarian. (Pesti Hírlap, 19 May 1931) BEERS AT ATTILAS TABLE AND THE BYZANTINE AMBASSADOR'S SCRIBE The scribe of Rétor Priszkosz, the Byzantine ambassador who visited Attila's home, wrote that when they caught up with Attila's court in the region bordered by the Danube, the Tisza, the Ternes and the Béga, the Huns regaled them with mead and airag, in other words with kumis made from the mare's milk. The scribe transcribed the word kumis as kamos. With reference to this word, the entirety of Hungarian literature in 1850 professed with blessed pride that that's it, the ''kam,'' the drink of the Huns, the only surviving Hun word. There is only one aspect that the scientists at the time got wrong, namely that the name of the beer was not kam but kumis. The reason why during the time of national arousal Mór Than painted the scene that is still on display in the smaller hall of the Vigadó in Pest is because it depicts the Hun and Creek ambassadors drinking beer from cups with a broad base. If's as if Mór Than’s painting sought to evoke the idea of beer being drunk by the Asian peoples as part of their ancient tradition of deliberation. To this very day, the Tatars, the Chuvash and the Turks discuss "tribal” matters while drinking beer, just as today's politicking "tribal chiefs" will sit with a pacifying beer at a white table whilst deciding whom to send to the green negotiating table as their representative... (Magyar Hétfő, 15 lune 1931) HAYNAU AND THE BREWERY LADS FROM LONDON This year will mark the 801,1 anniversary of the occasion when the "Hyena of Brescia," General Haynau, ran into a great misadventure in London. After his fall he travelled from Budapest to London 205
