Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

III. A hazai sörfogyasztás kultúrájának alakulása

I. Ferenc József Salzburgban használt söröspohara, 1895 A beer glass used by Emperor Franz loseph I in Salzburg, 1895

Üvegkorsó Baross Gábor portréjával, 1890-es évek

Glass mug with portrait of Gábor Baross, 1890s

A szőlőgyökértetű gyakorlatilag egész Európa és így Magyarország szőlőültetvényeit is tönkretette, és mivel hiány mutatkozott, a bor hirtelen óriási mértékben megdrágult. Ennek következménye volt az is, hogy országszerte megnőtt a sörfogyasztási kedv, nem különben a malátakészítésé. Ez utóbbi határozottan jó üzletnek bizonyult, és az ország árpatermésének javát erre hasznosították. (A magyar maláta lényegesen keresettebb termék volt, mint a magyar sör. Németország óriási mennyiséget importált. A belga sörgyárak több ízben arra panaszkodtak, hogy a magyar maláta túl drága, és nem tudják megfizetni.) „A magas borárak, mely a fHoxera pusztításaiban bírja alapját, a sörfogyasztás rohamos emelkedését idézték elő. Ez különben előre látható volt és ezt most az állami sörfogyasztási adók gyarapodott bevételei frappánsul igazolják. Tavaly e címen több, mint 100 000 frttal volt nagyobb a bevétel, az idén pedig

and consumption are an important source of income for the state, for the authorities it was not at all irrelevant, either, how large the segment of potential beer drinkers was in Hungary. Nor was it irrelevant how many breweries try to supply the public with beer. What is interesting is that when brewery appeared in the newspapers that were published in the mid- 19th century, the articles in question would always stress how much money the Imperial administration made from beer. "The beer industry represents a revenue of some 50 million pengős in the Empire, so it is definitely worth investing the time to get to know it better" (Budapesti Hírlap, 21 July 1855).

"Despite all the bewilderment and wailing that accompanies it, beer consumption is spreading immensely. In Pest, new breweries crop up everywhere. Among the better ones in the outer reaches and vicinity of the capital are the breweries in Promontor and Angyalföld, as well as the two new breweries in Kőbánya" (Vasárnapi Újság, 1861). If we were to decide the question of whether Hungarians were more likely to drink wine or beer based on how the respective share of tax revenues levied on these types of drinks shape up, then the victory of wine would be indisputable. In 1889 a total of 105,620 forints of taxes were collected on wine, while the tax revenue from beer consumed on the outskirts of the city was merely 4,730 forints. (Taxes on beer consumed in the city were paid by the brewery, so we have no aggregated data on that.) The phylloxera epidemic in the 1890s substantially changed the respective situations of beer and wine consumption. The phylloxera louse destroyed practically all the vineyards throughout Europe and in Hungary, too, and because of

187