Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)

II. A magyarországi sörfőzés története

kellett tölteni. Legalább hárman szerettek volna gyárigazgatók len­ni, itt nehéz volt igazságot tenni. Ezért úgy döntött a minisztéri­umban dolgozó, de korábban a Tröszt vezérigazgató posztját ellátó Varga Pál meg N agy Zámbó Imre, az új vezérigazgató a Trösztnél, hogy egyiket se, hanem megkérdeztek engem, hogy itt vagy, most már Európa legmodernebb dolgait ismered, Kőbányát is kicsit meg­ismerted, Sopronban főmérnök voltál, van-e kedved? Vagyis szük­ség volna rá, hogy elvállaljad, mert nem adjuk oda ezt a feladatot az aspiránsoknak. Képzelhetik, hogy a legnagyobb sörgyár vezető­jének lenni... és azoknak a főnöke, akik korábban az én főnöke­im voltak, akik a minisztériumból kijöttek, és tényleg már ismerték az egészet, mert jó szakemberek voltak. Ezeknek legyek a főnöke?! Úgyhogy nem volt egy könnyű dolog. És egy évig kínlódtam is, az­zal együtt, hogy elismertek engem, mert látták az eredményeimet, látták tanulmányomat, amit Ausztriából hoztam, ami lett a kiská­téja a sörfőző szakembereknek, ezeket mind látták, ismerték. Tehát tudták, hogy engem nem lehet félrevezetni, mert értek a szakmá­hoz, de azért a napi kis tüskék megvoltak. És egy év után azt mon­dom, hogy úgy örülök, hogy egy ilyen gárdának a főnöke lehettem. Fölálltak mellém, nem piszkáltak, dolgoztunk együtt, egy nagyon jó kollektíva alakult ki. Az ember a kisebb dolgokat lenyelte, tudo­másul vette, ahol keményebb volt, ott visszavágtam, kezelni kellett a dolgot. A lényeg az, hogy tudtunk dolgozni. Ez ment két évig, akkor a Kőbányai Sörgyár igazgatója voltam, és volt a Tröszt és a Nagy Zámbó vezérigazgató. Egyébként kiváló szakember volt N agy Zám­bó, különösen a sörárpa, maláta vonalon elismert nemzetközi szak­ember. Az egyik TSz-nél komoly árpatermesztési problémák voltak, és nem tudtak mit kezdeni a problémával, és megkeresték őt, mint szakembert. Nem, mint vezérigazgatót, mint szakembert. Kérték, hogy legyen szíves jöjjön, nézze meg, segítsen nekik, mert komoly gondjaik vannak, ennyi veszteségük lesz. Ő azt mondta, hogy na­gyon szívesen. De nem akarják ezt ingyen, kössenek egy szerződést, 5000 Ft-ot adnak, hogy ha nem sértik meg, de hivatalosan is ad­ják. És a barátunk élete nagy hibáját követte el, hogy ezt elfogadta. De hisz szakértő volt, nem lekenyerezésképpen kapta ezt, hanem a munkájáért, amit tanácsolt nekik, hogy mit tegyenek, és aztán be is vált. De ezt az akkori szemellenzős pártvezetés lekenyerezésnek ítél-However, a new manager was needed to replace him at the helm of the Trust, and Imre N agy Zámbó (1928), the director of the Kőbá­nya Brewery, was selected to become the new executive director of the Beer Industry Trust. IMRE NAGY ZAMBÓ was born in 1928 in Magyarkanizsa (Kanjiza in Serbia today). Upon obtaining a degree as a chemical engineer, he began his work at the Kőbánya Brewery. He first worked as the head of the production quality control laboratory, and after 1954 he took a position in the production unit. Between 1957 and 1965 he was the head of the Malt Production Division. In addition to managing the malt factories, his main responsibility was the organisation and quality improvement of domestic malting barley and hops production. This was the period which saw broad-based efforts at reconstructing, modernising and expanding the capacities of domestic beer producers. In 1970 Zámbó Nagy was appointed the executive director of the Kő­bánya Brewery. Between 1975-1978 he served as the executive director of the Beer Industry Trust. In 1978 the Hungarian Food Industry Ministry asked him to set up a factory in Szabadegyhá­za that could process corn and convert it into sugar and alcohol. Adjusted for real prices at the time, this was a five-billion-forint investment. He initially served as the factory's general deputy director, and then became its executive director until his retirement in 1990. Someone was needed in Kőbánya to replace |1 mre N agy Zámbó1. There were his former colleagues with whom he had previously left 110

Next

/
Thumbnails
Contents