Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)
"Én nem az ökröknek és birkáknak vagyok a pásztora…"
Érdekes adalék, hogy a bojtos ételek megítélésében még az egyházon belül sem volt teljes az egyetértés: a tojás és a tejtermékek határesetnek számítottak. Bálint Sándor így idézi föl „a gyöngyösi franciskánusok és jezsuiták” nagy vitáját a 17. századból: „A barátok ragaszkodtak a régi tilalomhoz: abstinentia a carne, ab ovis et lacticiniis, vagyis tartózkodni kell a hús, tojás és tejnemü fogyasztásától. Ezzel szemben a jezsuiták szerint a nagyböjtben, de egyéb böjti napokon is szabad tojást és tejfélét enni. A vita elfajult. A római Congregatio de propaganda fide a barátok hagyományos értelmezését helyeselte, az ország különleges helyzetére való tekintettel azonban mégis hozzájárult az enyhítéshez.” Az ókorból örökölt sajtkészítési eljárások a szerzetesek jóvoltából fejlődtek valódi művészetté egész Európában. A sajt igazi fellegvára Franciaország, itt több mint 400 félét ismernek. Sokat ma is szerzetesek készítenek, de sok világi gyártó is hivatkozik az ősi egyházi gyökerekre: 72 A tejfeldolgozás eszközei (MKVM)
