Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)

Jószagú aprószentek: a fűszerkert kincsei

Notre-Dame des Dombes cisztercita szerzetesei indulnak a mezőre. Képeslap, 1910-es évek

(mkvm)

A veteményes százféle ajándéka

Szent Benedek regulája szerint „a tétlenség a lélek ellensége. Ezért a testvérek a megállapított időben foglalkozzanak testi munkával, más órákban pedig szent olvasmányokkal.” A testi munka legkézenfekvőbb formája a kertészkedés, a gazdálkodás volt. Sankt Gallen monostorának 816 körül készült eszményi tervén (amely soha nem valósult meg) a gyógyfüvek és gyümölcsök mellett külön kertrész a hortus, azaz a veteményes, 18 zöldségféle felsorolásával. A szerzetesek étkezésének alapja minden időben a kenyér és a zöldségek. Ez utóbbiak két nagy csoportja a gyökérzöldségek és gumók (répafélék, zeller, hagyma, torma, krumpli), amelyeknek a föld alatti részét esszük, illetve a levélzöldségek (spenót és sóska, káposztafélék, saláták stb.), amelyeknek a föld feletti részét. A régi kolostori konyhákon, amikor csak lehetett, az utóbbiakat részesítették előnyben, mert ezek a növények az ég felé törnek, és közelebb vannak hozzá,

58