Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Slay Noémi: Tarján Vili asztalánál, avagy mit mesél egy vendégkönyv?
m K vm M úzeumunk vendéglátóipari dokumentációs gyűjteményének becses darabjai a vendégkönyvek, amelyekből jelenleg harminchatot őrzünk. Van közöttük szállodai: Bristol, Gellért, Intercontinental, Palota szálló, Pannonia, Royal, Tisza (Szolnok) és panzióé (Fejér); éttermi: Apostolok, Debrecen, Kis Mackó, Kis Royal, Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének étterme, Mátyás Pince, Opera, Posch vendéglő, Régi Országház, Százéves, Vén Diófa; halászcsárdáé (Kiskőrösi, Szeged); kávéházi: Newyork,1 Opera, Pilvax. Egy üzletből általában egy-kettő került hozzánk, de a szegedi halászcsárdából ötöt is kaptunk. A legrégebbi az Apostolok vendéglőé (1903). Tizenegy a két háború közötti időszakról, a többi a szocializmus korszakáról szolgáltat adatokat. A legkésőbbi, a Mátyás Pince elegáns, bőrkötésű albuma 1969 és 1995 közötti bejegyzéseket tartalmaz. Nyolc származik vidékről (Lillafüred, Szeged, Szolnok), egy külföldről (a Lipcsei Vásár magyar étterméből, 1955), 27 darab budapesti. 2014 decemberében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ segítségével jutottunk a fönti listában megbúvó páratlan kincshez: a Newyork kávéház egyetlenként megmaradt régi vendégkönyvéhez, amelyet az egyik volt bérlő unokája ajánlott fel megvásárlásra. A benne sorakozó autogramok önmagukban is óriá1 A kávéház nevét a korszakban írták két szóba, kötőjellel vagy - leggyakrabban - így, egy szóba is. Hagyománytiszteletből megtartottam ezt az írásmódot. si értéket képviselnek, de még érdekesebb, hogy tudósítanak a főváros élénk kulturális, idegenforgalmi életéről, olykor a társaságok összetételéről is. A Newyork A világ legszebb kávéháza 1894. október 25- én délben nyílt meg a pesti Nagykörúton, a New York Biztosító újonnan épült székházában. Az amerikai társaság kérkedni akart a vagyonával, ezért szabad kezet adott a korszak legnevesebb magyar építészének, Hauszmann Alajosnak (1847-1926), aki a város sok jelentős középületét és bérházát tervezte. Ybl halála után ő fejezte be a királyi palotát, neki köszönhetjük a Kúriát (a mai Néprajzi Múzeumot), a Technikai Ipariskolát, a Törvényszéki Orvostani Intézetet, a Műegyetem központi épületét, de számos vidéki középületet és kastélyt is. Hauszmann a megrendelő elvárásainak megfelelően gondolkodott: a földszintre kávéház, az első emeletre bérbe adható irodahelyiségek, a felső emeletekre lakások kerültek. A kávéház kialakításához két tehetséges fiatalt hívott maga mellé: Korb Flórist (1860-1930) és Giergl Kálmánt (1863-1954), akik a későbbiekben a Klotild palotákkal, a Királyi bérpalotával, a kolozsvári Egyetemi Könyvtárral, a Zeneakadémiával és még több tucat kiemelkedő színvonalú budapesti és vidéki épülettel írták be nevüket a hazai építészettörténetbe. A kávéházat háromszintesre tervezték: az utcaszinten a körúti fronton jobbra volt a 103 T
