Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Kulich Julianna - Török Róbert: Fűszerboltok a gyermekvilágban és a valóságban
egyáltalán nincsenek falai. Készültek olyanok is, amelyek összecsukhatok egy dobozzá. Luxusdaraboknak számítanak azok a játékok, amelyeknek üveges kirakataik is vannak. Ilyen a Karlócai Mariann játékgyűjtő által megőrzött üzlet is. A falakat belülről festették vagy tapétával díszítették, kívülről a berendezéshez illő színre festették. Bútorzatuk elmaradhatatlan darabja a pult, amely gyakran egy egyszerű asztal, rajta a szintén kötelező mérleggel, később kasszával és más modern bolti eszközökkel. A pult mögött polcos, fiókos szekrények sorakoznak. A boltok ára is a bútorzat nagysága szerint változott. Bettelheim Miksa és Társa10 az 1910-es évek végén Budapesten hatfiókos fűszerboltját 4.20-ért, 28 fiókos üzletét 30 pengőért kínálta. Ha pedig kerek pult és díszes, tükrös kirakat is tartozott a 18 fiókos üzlethez, akkor az 25 pengőjébe került a szerető szülőknek.11 A bútorok színe és stílusa az adott korhoz igazodott. A múzeum árjegyzékeiben, valamint kiállítási katalógusokban találhatunk biedermeier, neobarokk, neoreneszánsz, szecessziós és Bauhaus stílusú, továbbá későbbi modern boltberendezéseket is. A leggyakoribb színek a barna, fehér, zöld, sárga, kék, valamint ezek különböző kombinációi. Egyes daraboknál a bútorok tetejét galériaszerűen alakították ki; ezekben az esetekben létra vagy csigalépcső is tartozik a játékhoz. A bútorok középső részén sok esetben található óra. A magyar játék- és díszműáru-kereskedők, illetve áruházak által kínált dara10 Bettelheim Miksa 1872-ben nyitotta meg játéküzletét a budapesti Váci körúton, és 1934-ig működött Bettelheim Miksa és Társa néven. Az egyik legnagyobb játék-nagykereskedővé vált a cég, noha árukínálatában csak a díszműáru mellett volt jelen a játék is. Forgalmazója volt több magyar játékkészítő műhely termékeinek, köztük a bártfai játékgyár játékainak. Iparpártoló tevékenységükért nemesi címet kaptak. 11 Bettelheim Miksa és Társa R. T., Budapest V., Vilmos császár-út (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 16. árjegyzéke, 1910-es évek, 20. bokon ez nem jellemző, noha a valódi boltbútorzatok esetében hazánkban is elterjedt. A bútor stílusához illő oromdísz viszont gyakran megjelenik, főként a századfordulón gyártott darabok esetében. A fiókokon általában olvashatók a bennük tárolt fűszerek és termékek nevei - leggyakrabban németül, mivel a legtöbb játék fűszerbolt német gyárból került ki. Ezeket a feliratokat vagy közvetlenül a fiókra festették, vagy egy papírcímkére - ritkább esetben porcelántáblára - írták, amelyet aztán a fiókra erősítettek. A neveken kívül gyakran porcelángombokkal vagy fémfogantyúkkal is ellátták a fiókokat. A bútorzaton kívül eladót, vevőt, sőt háziállatokat (kutyát, macskát) is találunk a fűszerboltokban. Ezekről nehéz megállapítani, hogy a bolt eredeti felszereléséhez tartoztak-e. A bábuk teste leggyakrabban fa vagy porcelán; gyakori az is, hogy csak fejük és végtagjaik vannak porcelánból. Ruhájuk festett vagy valódi textilruha, hajuk is gyakran eredeti. Babaház és modernitás A játékokra általánosan jellemző, hogy követik koruk technikai, gazdasági fejlődését. Ez igaz a játék fűszerboltokra is, amelyek nem csak bútorzatukban, hanem a technikai eszközökben is igyekeztek lépést tartani a fejlődéssel. Nem volt olyan újítás, amely ne jelent volna meg miniatűr változatban. A villanyvilágítás a 19. század végén jelent meg a babaházakban. Az 1891-es németországi, Frankfurt am Mainban rendezett Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállításon már szerepeltek ilyen házak - ezt követően terjedt el rohamosan ez a vívmány.12 Az első világháború kitörésekor már általános felszerelésnek számított a játék boltokban, színházakban, vasútállomásokon és istállókban. Minden 12 How technology arrived in the dolls house — as quickly as in the grown-up world. Lásd: www.dollshousespastandpresent.com (2016. augusztus 5.). 76
