Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Kulich Julianna - Török Róbert: Fűszerboltok a gyermekvilágban és a valóságban
Élő Ferenc budapesti fűszerkereskedése. Képes levelezőlap, 1900-as évek berendezésük és termékkínálatuk rekonstrukciójában. Az alábbiakban megkíséreljük felvázolni kialakulásuk történetét, nyomon követni a formai változásokat, ismertetni a legnevesebb gyártókat, és összehasonlítani őket a valódi fűszerboltokkal. A BABAHÁZ A kis játék fűszerboltok sok más bolttípussal együtt babaházaknak tekintendők, mivel ugyanúgy a valóságot utánozzák, és a valós életre készítik fel a gyerekeket, mint a miniatűr házak, lakások és babaszobák. A babaházak egyik típusáról van szó. Történetük a 17. századig nyúlik vissza: ekkor jelentek meg a legelső babaházak, babaszobák. Ezek a barokk miniatúrák nemesi lakásbelsőket, kézműiparos műhelyeket és különböző boltokat jelenítettek meg. Nem játékszernek készültek, sokkal inkább reprezentatív funkciót töltöttek be a nemesi és nagypolgári szalonokban. Az egyik legkorábbi és legszebb babaházegyüttes az 1700-as évek elejéről származik: az úgynevezett Mon Plaisir (Örömöm) egy 26 házból, 84 szobából és 391 babából álló gyűjtemény. A németországi Arnstadtban található. Ez a kis babaváros Augusta Dorothea Brunswick-Wolfenbüttel hercegnő (1666-1751) nevéhez fűződik,4 aki Arnstadtban töltött harmincöt özvegyi éve alatt hozta létre babavilágát.5 A szobák között fűszerbolt, piaci jelenet és több iparosműhely is található. A 17-18. századból származó darabok luxuspéldányoknak tekinthetők későbbi társaikhoz képest. Ezeken az egyedi darabokon híres asztalosok dolgoztak. Hű képet adnak koruk lakáskultúrájáról és társadalmáról. A 19. század folyamán jutottak el a kisebb babaszobák, konyhák, boltok a társadalom szélesebb rétegeihez, 4 Augusta Dorothea hercegnő II. Anton Günther, Schwarzburg-Sondershausen-Arnstadt hercegség uralkodójának felesége volt. Férjét korán elvesztette. 5 Éva és Ivan Steiger: Kinderträume. Spielzeug aus zwei Jahrtausenden. München, 2004, 113. 70
