Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Dosztály Bianka - Miklósné Blascsok Annamária: A múzeum könyvtára

ban. Ezeket a dokumentumokat az Akadémia utódja, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Könyvtára ajándékozta múzeu­munknak. Számos egykori cég, többek kö­zött a Csemege Kereskedelmi Vállalat egykori könyvtári anyagai is idekerültek. Több pesti és vidéki kereskedelmi középiskola könyvtári anyaga került hozzánk. Kiemelhető az egykori Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola könyvanyaga, amely régi állományt is tartal­mazott, hiszen a Kereskedelmi Akadémia Fel­ső Kereskedelmi Iskolájának jogutóda volt. Jelentős a kereskedelmi folyóirat-gyűj­teményünk is, amelyben az archív anyagok mellett gazdasági, reklámtörténeti, vállalati céges belső folyóiratok, általános és szakmai hazai és külföldi folyóiratok is megtalálhatók. Ennek gyűjtése a kurrens folyóiratokra is ki­terjed. A könyvtár könyvtárosa és a múzeum népművelője 1979-től nyugdíjba vonulásáig, 2001-ig dr. Thoma Lászlóné Nagyváthy Éva volt.8 A könyvtár kereskedelemtörténeti részlege 2012-ben vette fel Gelléri Mór neves közgaz­dász, ipartörténeti író, az egykori Kereskedel­mi Múzeum megszervezője nevét. Folyóirattár A kézikönyveken, lexikonokon, évkönyveken és különféle szakszótárakon túl a folyóirattár is jelentős szakmai értéket képvisel. Kiemel­kedő 19-20. századi szaklapok találhatók a gyűjteményben, amelyek a vendéglátás, ide­genforgalom, turizmus, gazdaság, kereskede­lem, szövetkezeti élet, reklám, biztosítás té­makörök széles skáláján mozognak: a Vendég­lősök Lapjától, a Chef & Pincértől, a Magyar Konyhától kezdve a Közgazdasági Szemlén vagy éppen a Termékmixen keresztül a Biz­tosítási Üzletkötőig vagy a Budapestig. Ezek nélkülözhetetlen forrásai az adott témakörrel foglalkozó, valamint az interdiszciplináris tu­dományos munkának. 8 Életrajzát lásd a 169. oldalon A gyűjteményből példaként megemlítünk néhány értékes kuriózumot: Borászati füzetek, 1869 Magyarország áruforgalma, 1881 Kereskedelmi szakoktatás, 1892 Fogadó (később Magyar Vendéglős), 1904 Kávéfőzők lapja, 1905 Szakács, 1908 Szakácsművészet, 1922 Az illatszerész, 1923 Értesítő a magyar királyi vámhivatalok rendeletéiről, 1927 Fűszerkereskedők lapja, 1932 Kereskedelmi alkalmazottak lapja, 1948 Az ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS ÉS A FEL­DOLGOZÁS HOGYANJA ÉS MIKÉNTJE Állománygyarapítás Könyvtárunknak nincsen saját éves, rend­szeres költségkerete, így a gyarapítás eseti. Az állomány - gyűjtőkörtől függetlenül - fő­ként hagyatéki adományozás (pl. Magyar Elek hagyatéka, a Csemege Kereskedelmi Válla­lat könyvtára), múzeumi gyűjtés, célgyűjtés, ajándékozás és csere útján bővül. Egyedi el­bírálás után időről időre azért sikerül meg­vásárolni olyan dokumentumokat, amelyek gyűjteményeink fontos részévé válnak. A bő­vülés ilyen módja miatt a gyűjtemények nem lehetnek teljesek, de törekszünk a gyűjtemény állományában lévő hiányok (például sorozati hiányok) pótlására. Feldolgozás A beszerzést követően a tudományos, feltá­ró feldolgozási folyamat során az alapadatok (szerző, cím, kiadó, kiadás évszáma stb.), azaz a szokásos könyvtári adatok felvételén kívül a könyveket tartalmi szempontból elemezzük: azokat végiglapozzuk, elolvassuk, és megke­ressük a könyv kulcselemeit, amelyekre aztán tárgyszavazásunk és könyvtári keresési felüle­tünk épülni fog. Szakkönyvtárként különösen 44

Next

/
Thumbnails
Contents