Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Dosztály Bianka - Miklósné Blascsok Annamária: A múzeum könyvtára
Dr. Draveczky Balázs nem csak a múzeum egykori, szakmai körökben is igen elismert igazgatója volt, hanem egyúttal a hazai gasztronómiatörténet lelkes kutatója. Ezért vette fel a vendéglátóipar-történeti könyvtár az ő nevét 2012-ben. Gelléri Mór2 Kereskedelemtörténeti Könyvtár A múzeum gyűjtőköre 1970-ben a magyar kereskedelemtörténet, a kereskedelemhez kapcsolódó szaktudományok és határtudományok irodalmával (kereskedelmi ágakkal, üzlettípusokkal, katalógusokkal, árjegyzékekkel, kamarai jelentésekkel és kereskedelmi tanintézeti értesítőkkel foglalkozó dokumentumokkal), valamint az idegenforgalom-történet írásos és tárgyi anyagával bővült. A 19. század utolsó évtizedeiben zajló „kereskedelmi forrongás” hazai könyvtári anyaga hosszú, kalandos úton került a múzeumba. 1886-ban alapították a Kiviteli Kereskedelmi Múzeumot (későbbi nevén Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum), amely a múzeum 2 Gelléri Mór (1854-1913) közgazdasági és ipartörténeti író volt. A magyar iparfejlesztés egyik kiemelkedő alakja. Tanulmányai befejezése után az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett Szegeden, majd az Általános Biztosító Társaságnál gyakornokoskodott. 1869-ben már megjelentek publikációi egy szegedi folyóiratban. 1876-ban alapította az Alföldi Iparlapot, miközben az országos iparkiállítást szervezte. 1879- ben tagja lett a budapesti Könyves Kálmán szabadkőműves páholynak, amelyben számos vezető tisztséget töltött be. 1881-ben az első női iparkiállítás kezdeményezője és titkára volt. Az 1885-ös Országos Kiállítás egyik szervezője. 1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipari Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is tagja volt. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, az 1878-as párizsi és az 1883-as amszterdami kiállításokat. Az 1886-ban megnyílt Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum szabályzatát ő dolgozta ki, és később is tagja volt a felügyelőbizottságnak. Az ipar- és kereskedelemtörténet területén szerzett érdemeiért, valamint munkásságának elismeréseként könyvtárunk kereskedelmi szakága 2012-ben Gelléri Mór nevét vette fel. jogelődjének tekinthető. Négy évvel később, 1890-ben jött létre a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum könyvtára3 az V. kerületi Váczi körút 32. szám alatt. Fellelt adatok alapján 1903. január 1-jén állománya 3205 kötet és 9271 füzet volt öt teremben elhelyezve, külön olvasóhelyiséggel. Az olvasótermet szabadon használhatta mindenki, a kölcsönzésért viszont pénzbeli biztosítékot kellett letenni. Egyes hatóságok és testületek e nélkül is kölcsönözhettek. A könyvtár cédulakatalógussal, betűsoros mutatóval és nyomtatott szaklajstrommal rendelkezett. Használatáról a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter 1900. április 11-én 22.659/IX. szám alatt jóváhagyott szabályzata intézkedett. Évi járandóságot a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztériumtól kapott: ez 3600 korona volt. Az akkori könyvtáros - vagy ahogy abban az időben hívták, „könyvtárnok” - Sarkadi Antal 3 Régi könyvtári katalógusok is fellelhetők ebből az időszakból az Országos Széchényi Könyvtárban. Például 1892-ből A Budapesti Kereskedelmi Múzeum könyvtárának katalógusa (2. kiadása 1896-ból) vagy A Magyar Kereskedelmi Múzeum könyvtárkatalógusa. Említhetünk címjegyzékeket is. Például: A Magy. Kir. Kereskedelmi Múzeum nyilvános közgazdasági szakkönyvtárának czímjegyzéke 1906-ból; 1916-ból Csilléry Lajos: A M. Kir. Kereskedelmi Múzeum Szakkönyvtárának címjegyzéke stb. 42 Gelléri Mór portréja
