Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Velle-Varga Orsolya: Korona tér 1., A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új otthona
Krúdy a szomszéd suszterrel beszélget, 1930-as évek eleje Wittib. Leschin - ez Planck özvegyére utal, akinek leánykori neve lehetett a Lesch. 1803-tól 1837-ig Joseph Shlosser és felesége volt a tulajdonos. 1837. március 13-án Raab József vette meg a házat árverésen, és egészen 1912-ig a Raab család birtokában maradt az épület.13 1912-ben került Trtzl György és b. társai tulajdonába, 1916-ben pedig Halastik 13 Ezt megerősítik a címtárak. Az 1860-as években a Templom utcában, illetve a Korona téren lakott a család. 1867-ben Raab József élt itt, 1875-ben már özvegye nevét említik. A Raab családnak, ifj. Raab Józsefnek a címtárak szerint számos ingatlana és szőlője volt Óbudán a 19. század végétől egészen az 1930-es évek közepéig. Raab József 1870-ben született. Vendéglátósként működött, emellett bortermeléssel foglalkozott. 1900- ban nyitotta meg vendéglőjét. Később a Miklós utca 22-ben lakott, ahol 1902-től működött polgári vendéglője, amely akkoriban kitűnő konyhájáról és jó borairól volt híres. Fiát szintén Józsefnek keresztelték. A család rokonságban volt a közelben ma is álló Kéhli vendéglő tulajdonosaival, a Kéhli családdal. Raab József, vendéglős, III., Miklós út 22 (saját ház). Budapesten 1870- ben született. Mint bortermelő hosszú időn át saját termésű borait árusította, míg 1900-ban vendéglőt nyitott és 1902 óta saját házában van közismert polgári vendéglője. Elismerten jó boraiért, nemkülönben kitűnő konyhájáért szívesen látogatott helye a környék jobb közönségének. Felesége Zalka Jozefin. Raab József vendélgós, korabeli címtárból Antalné és b. társai név szerepel a Budapesti Czím- és Lakásjegyzékben.141928 és 1931 között Haszman Pál és neje az új tulajdonosok. Ebben az épületben működött hosszú időn át a Raáb (József) féle vendéglő, amely az 1900-as években vasárnaponként az Óbudai Olvasó-Egyletnek adott otthont. A vendéglő még az 1930-as években is működött.15 A Budapesti Czím- és Lakásjegyzékből kiderül, hogy a későbbi tulajdonosok is vendéglősök voltak, aki folytatták a Raáb család hagyományait. A hely szellemét megőrzendő a múzeum ezen részében kapott helyet a „Vendéget látni, vendégnek lenni” című vendéglátás-történeti állandó kiállítás. Épületleírás Zárt sorú beépítésű, belső udvar köré rendeződő alaprajzi formát követő, késő barokkklasszicista, földszintes saroképület. A Korona térre néző, héttengelyes főhomlokzatot egytagú koronázópárkány zárja le. Ablakai 14 https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=192&layout=l&query=halastik%20antaln%C3%A9 (2016. július 3.). 15 Népszava, 1903. január 1., 7.; Budapesti Hírlap, 1937. október 10., 8. 37
