Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori dolgozóinak adattára
Gundel Imre kori idegenforgalmi vagy vendéglátóipari egységek és azok tárgyainak műemléki védettségi eljárásában. Ennek köszönhetően vendéglátóipari dokumentációs és adattári gyűjteményünk páratlan értékekkel gazdagodott. Szakirodalmi munkássága jelentős. A hazai gasztronómia történetének jelentős alapműveit alkotta meg, tankönyvié jezetet és lexikoncikkeket is Irt. Publikációi számos helyen megjelentek (például a Vendéglátás című újságban). Emellett népszerűsítő és szakmai előadásokat, tárlatvezetéseket tartott. Vendéglátóipari állandó és időszaki kiállítások létrehozása fűződik a nevéhez (például A vendégfogadótól a szállodáig című kiállítás megrendezése 1979-ben). Gundel Imre jelentős szerepet vállalt a szakmai utánpótlás nevelésében, egész életében a vendéglátás becsületének és hírnevének helyreállításán fáradozott. MKVM szolgálati ideje: 1969. január 1-tól 1987. július 1-ig. Ekkortól nyugdíjas, de nyugdíjas munkatársként alkalmazásban maradt, és egészen 1991. december 31-ig bejárt dolgozni. Főbb művei: Gundel Imre-Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Budapest, 1982. Gasztronómiáról és Gundelekről. Budapest, 1987. Humorizálgatok, tréfálgatok, viccelődök (nevetgélgetek) és a többi. Kézirat. MKVM adattára. 1988. Félszáz régi vadétel Gundel Imre válogatásában. Budapest, 1990. Kitüntetése: Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetés, 1984. ■ Váró Vilmosné Igaz Mária muzeológus-etnográfus (sz. Budapest, 1922) Pályája. Tanulmányait az Agrártudományi Egyetemen kezdte 1945-ben, majd a Szaktanárképzőben folytatta 1946-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezett muzeológus szakos hallgatóként 1950-ben. Ezt követően a Népművészeti Intézet munkatársa volt 1951 és 1958 között. 1966-tól 1968-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál néprajzi ismeretterjesztéssel foglalkozott. Rövid ideig az MKVM munkatársa: 1974-ben a vendéglátóipari tárgyi gyűjteményben dolgozott. Ezt követően a váci Vak Bottyán Múzeum munkatársa 1974-től. Kutatási területei a gyermekjátékok, a gazdálkodás és a kerámia. Néprajzosként számos helyen publikált. 2003 októberében az ELTE arany oklevelét vehette át. MKVM szolgálatiideje: 1974-ben dolgozott, illetve leltározott a múzeumban. Főbb művei: Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink. Budapest, 1955. Igaz Mária-Kresz Mária: A népi cserépedények terminológiája. Budapest, 1965. Igaz Mária-Borsai llona-Hajdú Gyula: Magyar népi gyermekjátékok. Budapest-Szeged, 1975. Gyermeklakodalom. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38., 1999. 1229- 1236. MKVM szolgálati ideje: megbízással 1974-ben. Kitüntetése: Kiss Áron-díj, 1999. ■ Dr. Horváth Iván János muzeológus (Horvátzsidány, 1940. március 1. - Acsád, 2002. március 27.) Dr. Horváth Iván János Pályája. Horvát származású volt. Kőszegen járt gimnáziumba és zeneiskolába, már gyermekként megtanult orgonálni. Sárosi Bálint neves néprajzkutatóval Velemben, egy kultúrtáborban ismerkedett meg gyermekkorában. Már ekkor érdekelte a néprajztudomány, amatőrként sokat kutatott és publikált. Éveken keresztül megnyerte az országos néprajzi pályázatokat, cikkei jelentek meg újságokban és tudományos értesítőkben. Szakmai kapcsolatai megerősödtek. Ortutay Gyula (1910-1978), Manga János (1906-1977) és Diószegi Vilmos (1923-1972) néprajzkutatók ajánlották be az az ELTE-BTK-ra. Szakmai munkássága alapján az egyetem végigjárása nélkül doktorált (horvát és magyar) néprajztudományból. Ezt követően római katolikus papként szolgált szülőhelye közelében, a Győr-Moson-Sopron megyei Undon a Szent Márton-templomban 163
